Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Szögi László: A Mezőberényi, majd Szarvasi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói (1802-1850)

elsősorban szlovák és német nemzetiségű lakosság, de voltak itt magyar anyanyelvű evangélikusok is. Az előbb említett városok evangélikus gimnáziumai és líceumai nagyon messze estek a Dél-Alföldtől, ezért is vált szükségessé e területen is egy evangélikus gimnázium megalapítása. Ezt az igényt elégítette ki az 1802-ben Mezőberényben alapított első dél-alföldi evangélikus középiskola. Nem célunk az intézmény történetének ismertetése, hiszen arról már 1934-ben készült egy iskolatörténeti monográfia Nádor Jenő tollából.2

A békés-bánáti evangélikus egyházmegye területén Szarvas városa már a XVIII. század végén fontos kezdeményezés színtere volt, hiszen 1780-ban Tessedik Sámuel itt alapította meg híres „Gyakorlati Gazdasági Szorgalmatossági Iskoláját”, amely elsőként igyekezett a modern mezőgazdasági ismereteket széles körben terjeszteni. A több külföldi egyetemen tanult Tessedik a kor felvilágosult eszméit ismerte meg a németországi univerzitásokon és ezeket igyekezett itthon átültetni a gyakorlatba.3 Iskolája nem volt felsőfokú tanintézet, de a maga korában úttörő szerepet játszott a hazai agrárképzésben. Szarvason Tessediknek is nagy küzdelmet kellett folytatnia az iskola fennmaradásáért, amely rövid ideig állt fenn (1795 és 1799 között), megszűnt, majd újra- kezdte működését, de 1806-ban véglegesen bezárta kapuit.4 Eközben, 1802. május 19-én mondták ki a szarvasi evangélikus templomban, Tessedik Sámuel és állandó ellenfele, Boczkó Dániel jelenlétében, hogy az egyházmegye Mezőberény székhellyel új evangélikus gimnáziumot alapít.

Az iskola rendkívüli gyorsasággal nyitotta meg kapuit, Skolka András igazgatóságával, a báró Wenckheim család és sok Békés megyei evangélikus gyülekezet anyagi támogatásával.5 Az iskola kezdetben csak középfokú képzést nyújtott. A Békés Megyei Levéltárban fennmaradt anyakönyvek6 szerint azonban 1802 és 1809 között nagyon sok olyan 16-22 éves diák iratkozott be a gimnáziumba, akik már valahol másutt megkezdték középfokú tanulmányaikat és azokat jöttek befejezni, vagy kiegészíteni Mezőberénybe. Ezeket a diákokat bevettük névsorunkba, hiszen legtöbbjükről feltételezhető, hogy már a középfok utáni tanulmányaikat folytatták. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy e korszakban az iskola még semmiképpen sem volt líceumi rangú, tehát hivatalosan nem végzett felsőfokú képzést.

Az anyakönyvek 1810 és 1814 között hiányoznak, majd 1815-től 1829-ig maradtak ránk. Ezután egy újabb hiátus következik, végül 1844 és 1850 között újból rendelkezésre állnak. Ezekben valamennyi diákot egyaránt beírva találunk a hazai evangélikus iskolai anyakönyvezésnek megfelelően, de minden esetben jelzik, hogy melyik osztályba került a beiratkozó. Innen a felsőfokú, azaz a „primanus” osztályba járók adatait jegyeztük fel. Szerencsére a levéltárban az iskola egy másik forrássorozata is fennmaradt, méghozzá az 1818 és 1847 közötti évekből csaknem hiánytalanul meglévő év végi jelentések sorozata. Itt az 1840., 1841., 1842. és 1844. évek hiányoznak, azonban az első három olyan év, amikor az iskola válsága miatt nem

2 Nádor Jenő: A Szarvasi Ag. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története. Bp„ 1934. (a továbbiakban Nádor, 1934.)

3 A Tessedikre vonatkozó irodalom igen gazdag, így csak néhány munkát említünk: Szabó Miklós: Tessedik Sámuel élete és munkássága. Bp., I960.; Kemény Gábor: Iskolázásunk szarvasi hagyományai. Békéscsaba, 1980.; Für Lajos: Tessedik Sámuel. In: Magyar agrártörténeti életrajzok. [III. köt.] R-Zs. Szerk.: Für Lajos-Pintér János. Bp., 1989.414-421. p.

4 Vö.: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980.470-476. p.

5 Vö.: Nádor, 1934.6-10. p.

6 Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára VIII. 54. A Szarvasi Állami Vajda Péter Gimnázium (korábban Ág. Ev. Vajda Péter Gimnázium) iratai (1796-1950).

330