Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Dusnoki-Draskovich József: Gyula és Békés megye a török kiűzésétől a szentandrási felkelésig

ki, de nem kizárható. Cselebi tizenegy fürdőről, 1060 csinos, fazsindelyes házról, kétszáz boltról, három medreszéről (teológiai és jogi főiskola) stb. ír, alaposan megszépítve a valóságot. Az általa megörökített, sövény palánkfallal kerített, ötszög alakú „harmadik nagy külváros”, vagyis a voltaképpeni város a szív alakú középső szigetnek alig több mint egyharmadát foglalta el.

Leopold Franz Rosenfeld mérnökkapitány 1722-ben készített alaprajzán12 még mindig Cselebi ötszög alakú városa jelenik meg lakott területként, eltekintve a vár közelében látható házcsoportoktól. Valószínűleg a tizenötéves háború tanulságaként a törökök igyekeztek védhetőbbé tenni az összezsugorodott várost és vele a várat is. Nemcsak a várost veszi körül víz (a Fehér-Körös, ennek egy újabban kialakított ága és nyugatról egy árok, amit később Szent János árkának neveztek), hanem a vár megközelítését is árkok sora nehezíti meg. A huszárvár kapuját a jobb védhetőség miatt áthelyezték az északnyugati oldalra. Ez ugyan azzal is összefügghetett, hogy a Sarkadi-tó kezdett leapadni, de a vártól északra eső terület mocsaras maradt, sőt az egykori város északkeleti részét is elmocsarasították. Emiatt a vár és a török város észak felől az ellenség számára szinte megközelíthetetlenné vált. A török időkben Gyulát valóságos vízi várossá változtatták át, ennyiben jogos az, hogy Cselebit Velencére emlékeztette.

Rosenfeld alaprajza azt mutatja, hogy Gyula a XVIII. század folyamán ebből a kis török városkából (ami nagyrészt a tűz martaléka lett a vár visszafoglalása előtt) indult új fejlődésnek. Rosenfeld itt, a mai belváros területén 139 házat (köztük a mészárszéket, kocsmát stb.) tüntet fel. A katolikus magyar betelepülők Ali bég dzsámiját használták ismét keresztény templomként. A reformátusok ideiglenesen a török fürdőt imaházként, később ennek közelében építik fel templomukat, amelytől északra kezdik megülni az Újvárosnak nevezett városrészt. A rácok és a románok pedig a vár mellett telepednek meg, kis templomukat a huszárvár kapujával és hídjával szemközt láthatjuk, ezért nyilván a török kivonulása után építették.13 A Harruckern báró által idehozott német telepesek hamarosan megkapják a szív alakú sziget nyugati felét („német szigeteként emlegetik majd), ahol Rosenfeld még csak kukoricást és dinnyéskertet jelöl. Tehát az egykori szív alakú városrész is csak lassanként kezd lakottá válni. Új fejlemény az, hogy a vár mellett (ott lesz az Oláhváros vagy Románváros) és később a Fehér-Körös déli oldalán is terjeszkedni kezd a város. Ezzel szemben az egykori északi városrész feledésbe merül hosszú időre, a helyén jobbára szőlős- és gyümölcsöskertek találhatók.

Buda 1686-ban történt visszafoglalása után a Szent Liga szövetséges hadai a Duna mentén törtek előre, és két év alatt szinte egy nagy lendülettel eljutottak Belgrádig. A támadás fő irányából kieső várak azonban még sokáig török kézen maradtak. Ráadásul a császári erők jó részét nyugaton kötötte le a pfalzi háború (1688-1697). A hadvezetés lehetőleg kímélni akarta jól képzett katonáit, ezért a tiszántúli mellékhadszíntéren is blokádharccal kívánta céljait elérni. A blokád alá vett várakba megakadályozták az utánpótlás bejuttatását. A lakosságot, amelytől a törökök élelmiszert szerezhettek volna, kitelepítették a blokád területéről, a

12 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (= MNL OL) S 82. Családi fondokból kiemelt térképek. Károlyi család. No. 59. (Másolata megvan az MNL BéML-ben.) Rosenfeld az alaprajz fölött a város és a vár látképét is ábrázolta, a bal alsó sarokban pedig a gyulai uradalom s egyben Békés vármegye térképét rajzolta meg.

13 Abból kiindulva, hogy a hódos-bodrogi kolostor irataiban 1651-ben említik Sofroniét, Lippa és Gyula várának metropolitáját, a XIX. században épített ortodox templom falára román nyelvű emléktáblát helyeztek „Történelmi emlék 1651” felirattal. Ez csak arra utalhat, hogy ott már akkor templom állt, pedig ez képtelenség, mivel a huszárvár délnyugati bástyája a közvetlen közelben volt.

275