Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Dusnoki-Draskovich József: Gyula és Békés megye a török kiűzésétől a szentandrási felkelésig

nagyjából azonos lehet. Eredményként el lehetett készíteni egy rekonstrukciós rajzot az 1560-as évek Gyulájáról, és rávetíteni a mai utcahálózatra.

Karácsonyi feltevésével szemben a város nem a Fehér-Körös két oldalán terült el. A déli, bal parton Zündt csak egy romokban álló elővárost ábrázol, amiről nem is tudunk többet (esetleg Bagd falu volt eredetileg). A két, hasonlóan nagy városrész (és a végvár) egyaránt a Fehér-Körös északi oldalán feküdt. Keleten, a Fehér-Körös és a mocsaras Sarkadi-tó vizével körülvett szigeten áll a vár. Ehhez kapcsolódik a szív alakú, a Fehér-Körös és mellékága, valamint a Sarkadi-tó által övezett városrész, amely a várral együtt Zaránd vármegyéhez és az egri püspökséghez tartozott. Ezt a városrészt cölöpökből épült palánk köríti, és a Fehér-Körösön át két hídon közelíthető meg (az egyik a Vár híd). Zündt két épület nevét tünteti fel, az egyik az ispotály, amelyhez egy kis templom, a Szent Elek-kápolna csatlakozik. Ez állt a ma látható belvárosi katolikus templom nyugat felőli sekrestyéje helyén. (A régészek nemrég feltárták alapfalai egyes szakaszait.) A másik épület a mészárszék (valójában távolabb esett a templomtól), ahová éppen egy ökröt hajtanak. Ez azért lehetett érdekes, mert Nürnberg volt a magyarországi marhaexport egyik célállomása. Zündt utcákat, lakónegyedeket is berajzolt, de ebben már nem várhatunk igazán pontos ábrázolást tőle. Számos emeletes házat látunk, ami inkább egy német városra hasonlít, nem egy alföldi mezővárosra. Azt tudjuk, hogy nyolc utca található itt: kelet felől haladva az előkelő Nagy utca és a Malomszeg (Malom) utca helye megjelölhető. Nyugat felé haladva a többi így következik: Sánta, Bojtorján, Salgó, Bagdi (Bagd), Szegény és Fölszer. A piactér a Nagy utcánál volt.

E zarándi vagy középső városrészhez csatlakozik a Fehér-Körös mellékágának másik oldalán a hasonlóan nagy északi városrész, amely Békés vármegyéhez és a váradi püspökséghez tartozott. Itt látható a város két legfontosabb egyháza, a nagyméretű, háromhajós, gótikus plébániatemplom, valamint a XV. században épült ferences templom és kolostor. (Mindkettő alapjait feltárták.) A plébániatemplomot eredetileg a XIV. század elején építették klasszikus román stílusban, később többször bővítették, átépítették. Péter nevű papját először 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Világos, hogy Gyula település itt, e templom mellett alakult ki. A városkép tekintetében meghatározó tényező volt az, hogy a magasabban fekvő területeket ülték meg, amelyeket áradás idején nem fenyegetett veszély. Az említett templomok körül, a városrész nyugati harmadában volt az egyik településkoncentráció, amelyhez a Palotahely, az Újfalu (Új), a Barát és a Szentmóric utcák tartoztak. Kissé távolabb, északkeleten látunk egy másik településkoncentrációt a Krakó (Krakkó, Karkó), a Halász és az 1561-ben említett Csapó utcával. Itt állt a Nagymalom, amelynek öt kereke volt és kallóval is föl volt szerelve. (Zündt a vár mellett ábrázolt még egy lőpormalmot is.) Tehát ebben az északi városrészben hét utcáról tudunk, és ezek helye nagyjából megjelölhető. Észak felől csak egy árok körítetté ezt a városrészt, ennek túloldalán Ajtós falu néhány házát is megrajzolta Zündt. Végül a két nagy városrészt három híd kötötte össze: a Malom hid a Nagymalomnál, a Barátok hídja a Barát utcánál (ahol a ferences kolostor állt) és a Templom híd a plébániatemplomnál.

Zündt a város alapstruktúráját, fő épületeit helyesen jeleníti meg, bár az apró részletek nem pontosak (a plébániatemplomnál nem kerültek elő torony alapjai, a ferences templomnál pedig csak egynek az alapfalait tárták fel). Mérések hiányában az arányok is eltolódnak, így például a városrészek keleti felében már túl kevés hely maradt az épületek, utcák megrajzolásához. A

273