Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Arcvonások, portrék, karakterek - Rácz György: Márki Sándor, a középkorkutató

és erre az alkalomra a nyomda készít egy Kner Imréről szóló kötetet.2 A bizottság megalakulását követően elkezdődött a munka, a tagok az ünnepség megszervezését és a jubileumhoz kapcsolódó kiadványok, alkalmi nyomtatványok és sajtóanyagok gondozását és megjelenését koordinálták.

Haiman György javaslatára és közbenjárásával Szilágyi Ferenc kapott felkérést, hogy legyen a centenáriumi rendezvény ünnepi szónoka. Ő a felkérést elfogadta, s az 1990. február 3-án a gyomai Katona József Művelődési Központban rendezett ünnepségen rendkívül érdekes, személyes emlékeivel átszőtt előadásában méltatta Kner Imrét és a szintén februárban született Kner Izidort. Az irodalomtörténész szemével mutatta be a Kner kiadványok irodalom- és kiadástörténeti jelentőségét, a Kner-nyomdához és Gyomához köthető irodalmi és művészeti szálakat. Előadásában említésre került többek között Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Fülep Lajos, Kodály Zoltán és Kozma Lajos, Féja Géza, Kovács Imre, a Nyugathoz és a Vasárnapi Körhöz köthető írók, a gyomai értelmiség tagjai közül Garzó Gyula, Kálmán Farkas, Kató József és természetesen a Gyomán készült könyvek. Beszéde később megjelent a Magyar Grafika Kner Imre-emlékszámában és a Kner Nyomdaipari Múzeum 20. füzetében is.

A gyermekévekben és a mezőtúri iskolában kapott élmények meghatározóak voltak Szilágyi Ferenc későbbi életére. Édesapja járási tisztiorvos volt Gyomán, házuk a nyomda szomszédságában állt. Nap mint nap láthatták-hallhatták a könyves műhely pezsgő életét. A Szilágyi család jól ismerte a Kner családot és alkalmazottaikat. Kedves gesztus volt Kneréktől, hogy minden évben naptárral, jegyzettömbökkel és a gyerekeknek rajzoláshoz való papírral ajándékozták meg a doktor urat. Ám ott sorakoztak a Knernél nyomtatott könyvek is a könyvespolcon. A titokzatos, falakon túli világ és az onnan érkezett papírlapok és díszes könyvek megragadták a gyermeki fantáziát. A felcseperedő legifjabb Szilágyi Ferencet is - akárcsak évtizedekkel korábban a gyermek Kner Imrét - elbűvölték a nyomdagépek, s életre szóló élményként maradtak meg emlékében.

„Mikor születtem, még együtt volt a nyomda és a lakás, egy épületben, egy ajtó választotta el a hálószobát a gépszobától, s hosszú téli estéken már kétéves koromban a gép kirakó asztala mellett ültem, és néztem, mint jönnek ki az ívek a gépből. Négyéves koromban a szedőállvány tetején ülve építőkockák helyett az ólomstégekkel játszottam...” - emlékezett vissza Kner Imre a gyermekkorára.3 Szilágyi Ferenc néhány évtizeddel később így fogalmazta meg saját, nyomdához fűződő élményeit és érzéseit: „Mert nem csupán személyes, hanem szellemi szálak, élmények is fűztek - fűznek - a hajdan szomszédunkban zümmögő Kner-officinához, a nyomdához, amelyet mindössze egy kis köz - a hajdani Kner köz - választott el szülőházamtól, ahová - magasabb lévén a szintje - odalátszott a kerten át a verandára s a nappaliba madárszárnyként hatalmas fehér íveket suhogtató gépeivel a műhely, s esténként odavilágított az íróasztal zöld lámpafénye, a virrasztó szorgalom jeleként...”4

2 Kner Imre emléke, 1890-1990. Szerk.: Haiman György. Békéscsaba-Gyomaendrőd, 1990.221 p.

3 Kner Imre levele Durand Félixhez (1941. dec. 6.). A könyv mestere. Kner Imre levelezése korának költőivel, íróival, művészeivel, tudósaival. Összegyűjt, és a jegyzeteket kész.: Elek László. Bp., 1969. (a továbbiakban Kner Imre, 1969.) 274. p.

< Szilágyi Ferenc: Rendhagyóan - Kner Imréről születése 100. évfordulóján. In: Magyar Grafika, 34. (1990) 6. sz. 2. p. Szövegváltozata megjelent még: Szilágyi Ferenc: Rendhagyóan - Kner Imréről. In: Hagyomány és evolúció. Megemlékezések Kner Imréről születésének centenáriumán. Békéscsaba-Gyoma, 1991. 8. p. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei, 20.)

236