Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Rácz György: Márki Sándor, a középkorkutató
A centenáriumi tanulmányban további párhuzamot találunk Kner Imre és Szilágyi Ferenc között: „Kner Imre abban a szomszédos mezőtúri kálvinista főgimnáziumban szívta magába, legfogékonyabb éveiben a kötelességtudás parancsát, a nép, a haza és az anyanyelv szeretetét, ahol édesapámnak egy év híján iskolatársa volt, s ahol magam is eljegyeztem magam ezekkel az eszményekkel.”5 Kner két évig volt a Mezőtúri Református Gimnázium diákja, Szilágyi itt végezte mind a nyolc gimnáziumi osztályt és élete végéig nagy szeretettel emlegette a túri Alma Matert. A „kis Debrecenéként nyilvántartott gimnázium az anyaiskola szellemiségét sugározta diákjai felé. Szilágyi úgy beszélt erről később, hogy Gyoma a valóságos, Mezőtúr a szellemi bölcsőhelye volt. Kner Izidor alakja is élénken élt benne. Több írásában, versében olvashatunk arról, amint „szép szál” nagyapjával sétálgatva találkoztak a már idős nyomdaalapítóval, aki a kedélyes beszélgetés alkalmával barackot nyomott a fejére. 1988-ban jelent meg a Számadás a szülőföldnek című írása, melyben nagyapjáról ír, aki szintén a Szilágyi Ferenc nevet viselte, hat elemit végzett gazdálkodó és olvasni szerető ember volt. „.. .a 48-as kaszinóból Jókait meg Gárdonyit, Mikszáthot hordott haza, s még azt is megtehette, hogy a ház körüli munka szüneteiben, meg esténként olvasgasson; a kaszinóban valamikor a galambősszé szépült Kner Izidor volt a kártyacimborája (akinek szülőháza ott állt az ő utcájuk, a Petőfi Sándor utca vásártér széli végében), s ha mi, unokák végigvonultunk vele a vadgesztenyefás Vasút (később Kossuth) utcán, s feltűnt a sétapálcás Izidor bácsi szálas alakja, messziről előre kellett köszönnünk neki, s ő ilyenkor mindig leállt néhány szóra, parolázott nagyapámmal s egy-egy szem piros málnacukrot, aranysárga mézcukrot dugott a szánkba.”6 Az általános tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő idős nyomdaalapítóról sok más történetet is megosztott Szilágyi Ferenc. Ezek egyike igazi irodalom- és helytörténeti csemege. Szerepel a Rendhagyóan - Kner Imréről születése 100. évfordulóján című írásában, és részletesebben a Móricz Zsigmond Gyomán című munkájában.7 1927. február 2-án Gyomán járt Móricz Zsigmond, aki az Úri Kaszinóban tartott felolvasóestet. Másnap Kner Izidorral is találkozott, akit arról faggatott az író, hogy jutott eszébe Gyomán nyomdát alapítani? Kner Izidor a rá jellemző sajátos, humoros stílusában válaszolta meg a kérdést. A történetet Móricz Az adomázó város című írásában örökítette meg.8 Móricz gyomai látogatása után jóval később, októberben jelent meg Kner Izidor írása a Gyomai Újságban A falu becsületéért címmel. Kner arra reflektált, hogy Móricz a sár és a sötétség városának nevezte Gyomát, ám ő frappánsan megvédte a mundér becsületét: „Felkelni meg pesti ember ebédidő felé szokott, és mint mondám: nappal nincsen semmi kifogás nálunk a világításunk iránt. Végül pedig, ha olyannyira kátyúba kerültek a fiakkeres gebéi: mért nem fogta lógósnak a mindig kéznél lévő Pegazusát!?”9 Nemcsak a „múzsát nyaggató” Kner Izidor írásait, humoros kiadványait, és a Félévszázad mesgyé- jén című könyvét idézte gyakran Szilágyi Ferenc, hanem Imre fiának munkáit is jól ismerte. Nagyra becsülte szakmai tudását, maximalizmusát, hallatlan munkabírását, komolyságát, eredményeit. 5 Uo. 6 Szilágyi Ferenc: Számadás a szülőföldnek. In: Új Aurora, 16. (1988) 3. sz. 112-113. p. 7 Szilágyi Ferenc: Móricz Zsigmond Gyomán. 1927. február 2-án, 3-án. In: Városunk, 10. (2003. ápr.) 4. sz. 77. p. 8 A Magyarország 1927. febr. 7-i, a Gyomai Újság 1927. febr. 20-i számában jelent meg Móricz Zsigmond Hét pásztortűz ég című riportsorozatában, majd 1958-ban a Móricz Zsigmond összegyűjtött művei. Riportok 2. kötetében. 9 Kner Izidor: A falu becsületéért. In: Gyomai Újság, 2. (1927. okt. 23.) 43. sz. 3. p. 237
