Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Rácz György: Márki Sándor, a középkorkutató
Füzesné Hudák Julianna „ahol a szellem szent színarany illata leng” Szilágyi Ferenc Kner vonatkozású írásairól Hálás vagyok a sorsnak, hogy ismerhettem Szilágyi Ferencet. Találkozásaink nem voltak gyakoriak, mégis emlékezetesek, meghatározóak maradtak számomra. Élmény volt egy-egy beszélgetés Vele, öröm volt hallgatni történeteit. Ő is azok közé a nagy formátumú személyekhez tartozott, akik munkásságukkal, emberi tulajdonságaikkal pozitív példát állítottak elénk. Szilágyi Ferenc 1928. november 12-én született Gyomán. Itt járt elemi iskolába, majd a mezőtúri református gimnáziumi tanulmányok után magyar-angol szakos tanári diplomát szerzett Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Irodalomtörténettel és nyelvészettel foglalkozott. Tudományos és oktatói munkája Budapesthez és Debrecenhez kötötte. Dolgozott az MTA Nyelvtudományi Intézetében, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, mint tudományos munkatárs. 1974-1993 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Irodalomtörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, majd 1993-tól nyugállományba vonulásáig, 1998-ig a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja volt. A felvilágosodás korának irodalmát kutatta, Csokonai Vitéz Mihály, Körösi Csorna Sándor és Kazinczy Ferenc nyelvezetét vizsgálta. E témákban jelentek meg könyvei és tanulmányai. Az évek során megszerezte a bölcsészdoktori, a nyelvtudomány kandidátusa és az irodalomtudomány doktora tudományos fokozatokat. Művei a magyar irodalom- és nyelvtudomány fontos fejezetei. 2010. február 17-én hunyt el. Termékeny életművéből egy kicsinyke szeletet - a gyomai Kner családhoz kapcsolódó írásait szeretném bemutatni. Ám ez a kicsinyke rész olyan, mint az óceán egyetlen cseppje: benne van maga az óceán egésze is. Az írásokban, költeményekben benne van szerzőjük egyénisége, tudása, stílusa, szókincse. Az ismeretségem Szilágyi Ferenccel az 1989-1990-es évekre datálódik.1 Kner Imre születésének százéves évfordulójára készültünk, s hogy méltóképp emlékezzünk meg róla, a Kner Nyomda vezetőinek felkérésére 1988 végén megalakult a Kner Imre Emlékbizottság. Elnöke Tolnai Gábor, tagjai Balog Miklós, Háromszéki Pál, Erdész Ádám, Erdmann Gyula, Haiman György, Jenei Bálint, Kéri Pálné, Kner Erzsébet, Malatyinszki József, Nagy Péter, Rényi Péter, Szabó Ferenc és jómagam voltunk. A bizottság első ülésén megállapodás született a centenárium időpontjáról és helyszíneiről, a programokról és a megvalósítandó feladatokról: lesz ünnepi megemlékezés, koszorúzás a Kner-emlékműnél, a Kner Múzeumban új állandó kiállítás nyílik 1 Ez így nem teljesen igaz, mert Szilágyi Ferenc nevét jóval korábban ismertem, ugyanis családi könyvtárunkban ott álltak az Így élt Körösi Csorna Sándor és A magyar szó költészete című könyvei. Ám azt nem gondoltam akkor, hogy valaha személyesen is ismerni fogom, sőt, Gyomán többször fogunk találkozni. 235
