Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Rácz György: Márki Sándor, a középkorkutató
Érdekes, hogy Márki metodológiáját Székely György annak ellenére védte, hogy már ismeretesek voltak előtte a Dózsa-évforduló28 kapcsán megerősödött kutatások. „Nyilvánvaló, hogy a nagyarányú jubileumi előkészületek (Fekete Nagy Antal, Barta Gábor, Szűcs Jenő írásai, előadásai) sok megállapítás pontosítására vezethetnek, de óvakodni kell a módszertanilag kétes forráskritikai eszközöktől a Márki-féle kép helyesbítése vagy éppen feladása terén.”29 Szűcs Márkiéval szögesen ellentétes forráshierarchiáját - hogy tudniillik az egykorú dokumentum jellegű források megállapításait tekinti alapvetőnek és a humanista történetírók állításait már a későbbi torzulás, torzítás fényében vizsgálja - a későbbi kutatás viszont elfogadta, illetve nyomain haladva továbbfejlesztette azt.30 Neumann Tibor 2015-ös tanulmányában a módszerekről a következőket írja: „Tanulmányomban két olyan módszertani »fogást« alkalmaztam, amely eltérő az eddigi megközelítésektől: az első - némileg leegyszerűsítve ugyan - az a feltevés, hogy minél közelebb esik egy forrás keletkezésének ideje az eseményekhez, annál szavahihetőbb. Ebből adódóan rekonstrukcióm alapja mindig az 1514. évi, kis számban fennmaradt oklevelek és levelek, illetve ezek alapvető adatai (elsősorban keltezési helyük) voltak, amelyeket kiegészítettem az egykorú, sokszor külföldre is eljutó híradásokkal, természetesen a szükséges óvatossággal. Bizalmatlansággal fordultam viszont a parasztháborút követő évek azon nemesi panaszaihoz, amelyek - korántsem függetlenül az adott nemesi családok érdekeitől - a vagyonúkban és okleveleikben 1514-ben bekövetkezett károkról számolnak be. Végül az elbeszélő források közül kizárólag a korban közelállókat hasznosítottam, és nem éreztem szükségét annak, hogy a hézagokat a parasztháborúval kapcsolatban véleményem szerint teljességgel megbízhatatlan, korban távol eső Istvánffy Miklós vagy Iohannes Michael Brutus történetírók segítségével töltsem ki. A másik, általam alkalmazott szempont az volt, hogy mindig igyekeztem meghatározni: a földrajzi távolságból adódóan egy adott helyen és pillanatban a szereplők mikor értesülhettek a cselekedeteiket befolyásoló hírekről és tényezőkről, illetve mennyi idő alatt érhettek egyik helyről a másikra.”31 28 Az MSZMP PB 1970. dec. 15-i határozatával döntötték el, hogy mikor legyen az évforduló. Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei. II. 1963-1970. Bp„ 1998. 150. p. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 1/2.). Barta Gábor erről a következőt írja: „az emlékévben Márki becsléséből [Márki Sándor: Dósa György. Magyar Történelmi Társulat, Bp„ 1913. 17.] kiindulva egyezményesen 1472-őt tették meg születési évnek. Láttuk, forrásainkban életkora sosincs megemlítve. Ebből Márki joggal következtethetett arra, hogy sem fiatal, sem öreg nem lehetett, becslése alighanem mégis hibás: a XVI. század elejére saját korának viszonyait vetítette vissza, s jó negyvenesnek vélte Székely Györgyöt. Úgy vélem, közelebb járnánk az igazsághoz, ha harminc, harmincöt évesnek gondolnánk.” Barta Gábor: Georgius Zekéitől Dózsa Györgyig. In: Századok, 109. (1975) 1. sz. 87. p. 29 Székely, 1973.506. p. 30 „A parasztháború forrásainak megbízhatóságáról elfogadom Szűcs Jenő rangsorát [...], azzal a kikötéssel, hogy a Szűcs Jenő által a források értékhierarchiájában a humanista történetírókkal egy kalap alá vett Taurinus epikus költeménye az általam vizsgált erdélyi és váradi eseményekkel kapcsolatban eredeti és megbízható forrásnak bizonyult, közléseinek hírértéke más forrásokkal igazolható vagy erősíthető.” Neumann Tibor: Bulgária - Erdély- Temesvár. Szapolyai János és a parasztháború (a továbbiakban Neumann, 2015.). In: Keresztesekből lázadók. Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk.: C. Tóth Norbert-Neumann Tibor. Bp„ 2015.104-105. p. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések) (a továbbiakban C. Tóth-Neumann, 2015.) 31 Neumann, 2015.104-105. p. 228
