Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Rácz György: Márki Sándor, a középkorkutató
Rácz György Márki Sándor, a középkorkutató Márki Sándor (1853-1925) történetíró helye a magyar historiográfiában az elmúlt évtizedekben jól kirajzolódott, annak ellenére, hogy modern monográfia még nem született munkásságáról.1 Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik már a kiegyezés után kezdte meg pályáját, éppen akkor, amikor a történetírás történettudománnyá vált a szakmai kánonok megalkotásával, az intézményi struktúrák kiépülésével. E folyamatban a még a reformkorban született, ekkorra már javakorabeli tudós generáció - amely a szakmai testületek munkáját meghatározta - mellett a 40-es, 50-es években született fiatalok is cselekvő módon részt vehettek.2 Közéjük tartozott Márki Sándor, akinek országos jelentőségű történetírói munkássága ezer szállal kötődött ahhoz az alföldi régióhoz, ahonnan származott. Arad, Kétegyháza, Sarkad, Gyula történeti kutatásokkal foglalkozó intézményei később sem felejtették el őt: a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1961-ben egy kis önálló füzetet szentelt emlékének.3 Kétegyházán 1970-ben Székely György emlékezett rá,4 majd a történetíró születése 120. évfordulóján jubileumi megemlékezést tartottak, amikor szintén Székely értékelte az életművet.5 Az aradi Kovách Géza 1976-ban egy hosszabb lélegzetű tanulmányban értékelte pályáját,6 amely tanulmányt a Békés Megyei Levéltár két munkatársa, Erdész Ádám és Héjjá Julianna Erika 2015-ben egy Aradon megjelent kötetben újra kiadta. Márki életművének helyes értékeléséhez alighanem Erdész Ádám járul hozzá a leginkább azzal, hogy a történetíró naplóit sajtó alá rendezi7 és ezzel párhuzamosan megkezdte Márki életművének feldolgozását.8 2011-ben megjelent dolgozata Márki Sándor indulásáról a történetíró minden erényével felvértezett eszköztárral teszi meg az első lépéseket Márki modern történetírói értékelése irányába. Az alábbiakban ehhez az értékeléshez szeretnék 1 Legutóbbi rövid összegzés a korábbi irodalom alapján: Paksa Rudolf: Márki Sándor. In: Korunk, 3. folyam, 22. (2011) 5. sz. 60-65. p. 2 Erre összefoglalóan: Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel. Bp., 2011. 106-125. p. (a továbbiakban Romsics, 2011.). A történészek nemzedékei és a történetírás intézményei című fejezet. 3 Banner János: Márki Sándor emlékezete. Szerk.: Dankó Imre. Gyula, 1961. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai, 21.) (a továbbiakban Banner, 1961.) 4 Székely György: Márki Sándor-emlékbeszéd (Kétegyháza, 1970. X. 6.). In: Békési Élet, 6. (1971) 1. sz. 18-26. p. 5 Székely György: Emlékezés Márki Sándor történész munkásságára. In: Békési Élet, 8. (1973) 3. sz. 501-509. p. (a továbbiakban Székely, 1973.) 6 Kovách Géza: Márki Sándor (1853-1925). In: Márki Sándor: Népek közeledése. Bukarest, 1976. 7-57. p. (Testamentum); Kovách Géza: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk.: Héjjá Julianna Erika-Erdész Ádám. Arad, 2015.263-290. p. 7 Márki Sándor naplói. 1.1873-1892. Szerk., sajtó alá rend.: Erdész Ádám. Gyula, 2015. (a továbbiakban Márki, 2015.) 8 Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került - Márki Sándor indulása. In: A múlt felfedezői. Epizódok és arcélek a Magyar Történelmi Társulat és a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat múltjából. Szerk.: Erdész Ádám-Katona Csaba. Gyula, 2011. 77-97. p.; Erdész Ádám: Üt a középosztályba. A Márki família felemelkedése. In: Turul, 86. (2013) 3. sz. 81-88. p. A Márki-naplók forrásértékének bemutatása: Erdész Ádám: Félelem és remény az összeomlás árnyékában. Márki Sándor kolozsvári naplóiról. In: Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület 1998. évi esztergomi konferenciájának előadásai. Szerk.: Sasfi Csaba. Esztergom, 2000.125. p. (Rendi társadalom - polgári társadalom, 11.) (a továbbiakban Erdész, 2000.) 223
