Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Katona Csaba: Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár
immár 25 éve elmúlt, hogy élvezi, - válassza meg a közgyűlés a község diszpolgárjává, s részére egy díszpolgári oklevelet állítson ki, s azt küldöttségileg kézbesittesse neki. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja s Péter András nagybirtokos urat a község diszpolgárjává megválasztja, részére a díszpolgári oklevelet kiállíttatni s küldöttségileg kézbesittetni rendeli.”53 Péter András így egyike lett Balatonfüred első díszpolgárainak. Hogy pontosan hányadik is volt ezek sorában, nem tudni. A politika rányomta bélyegét a díszpolgári címek kiosztására mindenkor, az elmúlt rendszer nem kedvezett e téma kutatásának. Csak egy példa: Fürednek díszpolgára volt Sztójay Döme is. Ezért e kérdést nem volt ildomos bolygatni. Tán még most sem az. De Péter András Füredhez fűződő viszonyát egy másik gesztusa is fémjelzi: ahogy már esett róla szó, létrehozott egy, a református gyerekek taníttatását elősegítő alapítványt. Az alapítólevelet 1908. augusztus 20-án foglalták írásba Balatonfüreden. A többször is önismétlésekbe bocsátkozó, némiképp döcögősre sikeredett fogalmazványból világosan kiderül az alapítvány célja: „... református vallású gyermekek felruháztatása és iskolai könyvekkel való ellátása...”54 Péter András az alapítvány javára 440 koronát helyezett letétbe a Balatonfüred és Vidéke Takarékpénztárnál, azzal a meghagyással, hogy ez az összeg 1909. január 1-jétől mint tőke kamatozzon 50 évig, majd az így összegyűlt összeg kamatait osszák ki évről évre a rászorulók között. Az összeg kezelését az alapító „Balatonfüred község elöljárósága” feladatává tette.55 Péter András így indokolta az alapítvány létrehozását: „...Balatonfüred község iránt érzett és táplált szeretetemből kifolyólag, hol oly sok jó és kellemes emlékeim között megmaradó napokat töltöttem...”56 Füred iránti vonzalma tehát - református hite mellett - döntő fontosságú volt. Tény, hogy még két évvel halála előtt, 1914 nyarán is a Balatonnál időzött.57 Az alapítvánnyal kapcsolatban viszont megválaszolatlan a kérdés, hogy mi lett pontosan a letétbe helyezett tőke és összegyűlt kamatainaka sorsa? A cél ugyanis biztos nem valósulhatott meg 1959-ben... Összegzés A fentiekben három olyan személyiség emlékét idéztem fel, akiknek kiemelkedő szerepe volt a fénykorát élő balatonfüredi fürdő történetében. Más társadalmi háttér, eltérő mentalitás jellemezte őket, mégis mindhárman hozzájárultak ahhoz, hogy Füred kiemelkedő fürdőhelye legyen Magyarországnak. Békés vármegyei kötődésük azonban csupán Péter András esetében szembeötlő, Szentgyörgyi Horváth János és Bizay Mihály esetében viszont korántsem. Ám ha egymás mellé rakjuk az adatokat, azt látjuk, hogy az első Anna-bál házigazdája, a XIX. századi Füred később irodalmi szereplővé emelkedő legismertebb alakja, valamint Füred község (egyik) első díszpolgára kivétel nélkül szoros szálakkal kötődött Békés vármegyéhez. Meglehet, nem is volt túlzó Palóczi Edgár megállapítása Füredről, mely szerint ott „másfélszázad alatt mindenki megfordult, aki számottevő tudós, író, politikus, szépasszony vagy széplány volt szerte a hazában”.58 53 Jegyzőkönyvi kivonat az 1903. augusztus 2-i képviselő-testületi ülésről. Balatonfüred, 1927. március 18. Fénymásolat. VHGy Bf. 54 Segély alapitó levél. Balatonfüred, 1908. augusztus 20. Fénymásolat. VHGy Bf. 55 Segély alapitó levél. Balatonfüred, 1908. augusztus 20. Fénymásolat. VHGy Bf. 36 Segély alapitó levél. Balatonfüred, 1908. augusztus 20. Fénymásolat. VHGy Bf. 57 U. Nagy, 1976.21. p. 58 Palóczi Edgár: Füredi levél. In: Balatoni Kurír, 2. (1940. júL 4.) 27. sz. 2. p. 222
