Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Katona Csaba: Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár
Egyénisége nem nélkülözte az exhibicionista vonásokat, saj át magának monumentális síremléket tervezett (ez el is készült), valamint tervbe vette: síremléke körül falvat alapít, amely a „Péter András - falva” elnevezést kapta volna.48 Ez nem valósult meg, a szeghalmi gimnázium azonban máig működik. De milyen kapcsolatok fűzték Balatonfüredhez? Első életrajzírója, Pásztor József, majd az ő nyomdokait követő U. Nagy István is, elsősorban azt emelik ki, amit Zákonyi is: több mint 30 évig járt Füredre nyaranta és jó kapcsolatokat ápolt az ottaniakkal: „Bf-en is rokonszenves és kedvelt egyéniség volt P. A., ugyanis 32 éves korától kezdve nyaranta 6 héten át állandó vendége volt a már a reformkorban híressé vált fürdőhelynek. [...] Szerette a »magyar tengert« [...], jellegzetes magyar ruhás alakja minden nyáron feltűnt a füredi sétányon.”49 Ezt erősíti meg egyik testvére unokájának, Hajdú Endrének a visszaemlékezése is: „Minden nyáron Balatonfüreden nyaralt, ahol igen előkelő ismerőseivel, barátaival találkozott. Ide is sokszor elvitt. Bejártuk az egész környéket le egészen Keszthelyig. Megtekintettünk minden nevezetességet. Persze nem maradhattak el a balatonfüredi gazdák pincéiben való kirándulások, az ún. borkóstolások sem. Bf-i tartózkodása idején mindig meglátogatta unokaöccse, dr. Sz. F. rákospalotai orvos, akinek megérkezését nagy örömmel várta. Sz. F. aranyos jó kedélye, szép csengő hangja a pince előtt összegyűlt társaságot teljesen lebilincselte, úgyhogy a pár órai ott-tartózkodás belenyúlt a késő éjszakába, - s ami talán csodálatosan hangzik: a társaság egy kellemes este emlékével józanon sétált be Bf. községbe, ahonnan mi hárman bérkocsin mentünk ki a fürdőbe. Szerette és becsülte mindenki, ezért érte az akkoriban még igen ritka kitüntetés, hogy Bf. díszpolgárának választotta meg.”50 Vagyis Péter András díszpolgár lett Füreden. Hogy miért? Ennek magyarázata állítólag füredi ismerősei egy szeghalmi látogatásához fűződik: „Egy ilyen alkalommal álmélkodva nézték vendégei pompás bikáit. P. A. megkérdezte tőlük, melyik tetszik legjobban. Rámutattak egy címeres magyar bikára. Alig érkeztek vissza vendégei, amikor Bf. községe értesítést kap, hogy a vonaton egy tenyészállat érkezett a község címére Szeghalomról. P. A. küldötte el a legszebbnek talált bikát Bf. részére.”51 Zákonyi Ferenc kutatásai során talált egy olyan iratot a füredi jegyzői hivatal 1927. évi dokumentumai között, amely arról tudósít, ami 1902. május 14-én a képviselő-testületi közgyűlésen történt. Egyebek mellett: „Előterjesztetett Bedegi Gábor községi elöljáró által, hogy Péter András Ur szeghalmi földbirtokos a községnek ajándékba egy 3 éves tiszta magyar szilajbikát ajándékozván, - ezért részére köszönet szavaztassák s ez vele jegyzőkönyvi kivonatban közöltessék.”52 Itt azonban nem esik szó a díszpolgárságról. Egy évvel később viszont már igen. A 1903. augusztus 2-án tartott közgyűlésen felvett jegyzőkönyv szerint: „Községi jegyző előterjeszti a községi elöljáróság azon indítványát, melyszerint Péter András ur szeghalmi nagybirtokos azon a község iránt tanúsított jóindulatáért, hogy a község részére 1902-évben egy tenyészbikát s 1903-évben ugyancsak egy másikat annak emlékére ajándékozott, hogy Balatonfüred fürdő jó levegőjét, fürdőjét és igaz magyar vendégszeretetét 48 U. Nagy, 1976. 23. p. 49 U. Nagy 1976.21. p. 50 Hajdú Endre: Péter András családja körében. In: Péter András emlékkönyv. Szerk.: U. Nagy István. Szeghalom, 1976.157-158. p. 51 Pásztor, é. n. 14. p. 52 Jegyzőkönyvi kivonat az 1902. május 14-i képviselő-testületi ülésről. Balatonfüred, 1927. március 18. Fénymásolat. Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred (= VHGy Bf.) 221
