Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Arcvonások, portrék, karakterek - Katona Csaba: Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár

A díszpolgár

A harmadik olyan személyiség, akinek Békés vármegyei kötődése éppúgy elvitathatatlan, mint balatonfüredi jelentősége, paraszti környezetből érkezett: ő a máig működő szeghalmi gimnázium alapitója, Péter András.37 „Szeghalmi földbirtokos, aki több mint 30 éven át volt nyaranta Balatonfüred vendége. Az itteni vezető férfiakkal, elsősorban Róka Pál községi bíróval állt jó barátságban, a híresebb vendégek közül pedig dr. Kéthly Károly orvosprofesszorral, és Zsilinszky államtitkárral.38 1908. augusztus 20-án 440 koronás alapítványt tett Balatonfüreden szegény sorsú református vallású gyermekek felruháztatására és iskolai könyvekkel való ellátására. Életrajzírói feljegyezték, hogy csak balatoni bort ivott. Egész vagyonát jótékony célra hagyta, abból épült fel Szeghalmon a mai napig is az ő nevét viselő gimnázium.”39 - e szavakat Zákonyi Ferenc vetette papírra a különös egyéniségű békési földbirtokosról. Zákonyi a könyvében megjelentnél több információhoz jutott hozzá, de szinte szó szerint csupán azt közli, ami Péter András első életrajzában áll füredi viselt dolgairól.40

Péter András 1840. március 18-án született Szeghalmon,41 földművelő családba. Édesapja, Péter Ferenc a ’48-as szellemiség jegyében nevelte fel, ez pedig egész életében meghatározó útravalónak bizonyult aztán. Iskoláit Debrecenben kezdte meg, de egy súlyos betegség hazaparancsolta őt, tanulmányait nem fejezhette be. Apja mellett gazdálkodott, de a cívisvárosban eltöltött idő meghatározó élményt jelentett számára, nyitott maradt a kulturális kérdések iránt, sokat olvasott, nem véletlen, hogy alapító tagja volt 1867-ben a Magyar Történelmi Társulatnak.42 1879-ben már községi bíró volt Szeghalmon.43

1888-ban döntő lépésre szánta el magát: megvette a Pozsonyban lakó özvegy D’Orsay Emilné, született Festetics Felicia Szeghalom határában fekvő 2000 holdas halaspusztai birtokát. A birtok árát (132 000 forint) nem állt módjában kifizetni, annak egy részét a későbbiekben egyenlítette ki. 1891 -ig ki is fizetett 40 000 forintot az adósságából, ám 1894-ben arra kényszerült, hogy jelzálogkölcsönt vegyen fel. 1945 januárjáig 101 félévre vállalta a félévenkénti esedékes összeg visszatérítését, amit haláláig be is tartott.44

1907-ben végrendelkezett Nagyváradon, ezzel megalapozva legmaradandóbb művét. Gyermeke nem volt, így vagyona jelentősebb részét egy gimnázium céljaira hagyta hátra.45 1916-ban halt meg,46 Szeghalmon temették el az általa kijelölt helyre.47 Személyében az alulról jött, saját tehetsége és merész vállalkozó kedve révén felemelkedett ember áll előttünk.

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

Személyére nézve: Pásztor József: Péter András. Békéscsaba, é. n. 14-15. p. (a továbbiakban Pásztor, é. n.); U. Nagy István: A gimnáziumalapító öreg paraszt. In: Péter András emlékkönyv. Szerk.: Uő. Szeghalom, 1976. (a továbbiakban U. Nagy, 1976.); U. Nagy István: Péter András. In: Körösök vidéke. Honismereti füzet, 1990. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula, 1990. 78-96. p.

Zsilinszky Mihály (1838-1925) történész.

Zákonyi, 1988. 808-809. p.

Pásztor, é. n. 14-15. p.

Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Bp., 1936.710. p. (a továbbiakban Márkus, 1936.)

U. Nagy, 1976.18. p.

U. Nagy, 1976.10. p.

U. Nagy, 1976.19. p.

U. Nagy, 1976.23. p.

Márkus, 1936.710. p.

U. Nagy, 1976.23. p.

220