Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Fülöp Tamás: "...a nemes áldozatkészség nem szorul dicséretre..."
helyzetet.11 Az illetőségi hely kérdése így nemcsak az önkormányzatokra jelentős anyagi terhet hárító szegényellátással kapcsolatos jogértelmező vitákat generált a korszak folyamán, de a szociális és gyermekvédelmi gondoskodás tekintetében a növekvő népességmozgás által felmerülő kérdésekre sem volt képes egyértelmű válaszokat adni. A gyermekvédelem esetében ugyancsak komoly jogvitákat eredményezhetett az illetőség kérdése, hiszen az árván maradt, talált vagy a hatóságok által elhagyottá nyilvánított 7-15 éves gyermekek eltartásának és neveltetésének költségei szintén az illetőség szerinti községet terhelték, ami ugyancsak komoly kiadásokat eredményezhetett az önkormányzatok számára.12 A törvényhatóságokban a szociális közegészségügy terén - legalábbis a jogszabályok szintjén- már az 1876-os közegészségügyi törvény fontos előrelépést jelentett, amikor deklarálta, hogy „a közegészségügy vezetése az állami igazgatás köréhez tartozik”.13 És bár a közegészségügyi törvény végrehajtása Jász-Nagykun-Szolnok vármegye esetében egybeesett az 1876-os területrendezési törvénnyel és az új vármegye megalapításával, a vármegyei közigazgatás számára nagy nehézségekbe ütközött az új, egész megyére kiterjedő közegészségügyi hálózat kiépítése és a jogszabály helyi viszonyokhoz igazított végrehajtása.14 A szegénygondozás és betegápolás terén egyre meghatározóbb elvvé vált, hogy a rászoruló egyéneket a lokális közösségek helyett, közfeladat formájában, az államnak kell ellátnia, és ebben fontos előrelépést jelentett a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. törvény.15 A jogszabály - elsősorban közegészségügyi és gyermekvédelmi szempontoktól vezéreltetve - a betegek, a hontalanok kórházi ápolásának, szállításának, valamint a hatóságilag igazolt szegény betegek gyógyszerekkel való ellátásának terhét az állam által finanszírozott Országos Betegápolási Alap feladatává tette. Másfelől a törvény - ellentétben a községi törvénnyel, amely csupán a települések másodlagos, a jótékonysági intézmények és magánadományok elégtelensége esetén fennálló kötelezettségének ismerte el a szegényellátást- a szegény betegek, magatehetetlenek gondozását az illetőségi község közvetlen feladatává tette.16 A gyermekgondozás ugyancsak állami feladattá vált, azáltal, hogy a jogszabály a talált, valamint a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek ápolását, eltartását és neveltetését hétéves korukig állami feladattá tette.17 Az 1901. évi törvénnyel kezdetét vette a szegénygondozás egészségügyi és gyermekvédelmi ágának fokozatos elkülönülése és e szakterületeknek az általános szegénygondozástól történő elválása.18 11 Pomogyi, 1992.101-102. p. 12 Pomogyi László: A polgári kori szegényügyi igazgatás alapintézménye - a községi illetőség. II. In: Esély. Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 4. (1992) 5. sz. 117-128. p. 13 A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. te. a magyar egészségügy XIX. századi legjelentősebb jogszabálya, amely rögzítette a közegészségügy államigazgatáson belüli helyét, igazgatását, felügyeletét, intézményrendszerét és meghatározta a törvényhatóságok számára a közegészségügyi szolgálatot. 14 Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai, 1876- 1976. Szolnok, 1997. 7-9. p. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár közleményei, 2.) 15 1898. évi XXI. te. a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről. 16 Uo.8.§. 17 Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében, 1867— 1950. Nyíregyháza, 2007. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadványai, 59.) (a továbbiakban Gaál, 2007.) 18 A gyermekvédelmet az állami gyermekmenhelyről szóló 1901. évi VIII. és az 1901. évi XXI. te. teremtette meg. Vö.: Gaál, 2007. 23. p.; Csorna, 1930.75. p. 167
