Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Források, kútfők, töredékek - Tilcsik György: Egy ismeretlen leírás a Mezőhegyesi Cs. kir. Ménesről az 1820-as évek elejéről

des Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Provinzen című munkájában3 megtalálható és a mezőhegyesi ménesről 1821 tavaszán készült tudósítás.

Kunits Mihály rövid életútja

Michael von Kunitsot vagy nemes Kunits Mihályt 1765. szeptember 25-én a Trencsén vármegyei Bánban (ma: Bánovce nad Bebravou, Szlovákia) tartották keresztvíz alá. Tanulmányait a szülőhelyétől nem messze fekvő Trencsénben (ma: Trencin, Szlovákia) és a Pozsony vármegyei Szencen (ma: Senec, Szlovákia) végezte. Ezután előbb közhivatalnokként dolgozott, majd a Nyitra vármegyei Privigye (ma: Prievidza, Szlovákia) piarista iskolájának világi tanára lett. 1790-ben a Stájerországban lévő Bruck an der Mur-i kerületi mintaiskola igazgató-fő- tanítójává nevezték ki, és irányítása alatt az erősen elhanyagolt állapotú intézmény teljesen megújult. 1794-től a Geidorf bei Grazban (ma: Graz III. kerülete) lévő elővárosi, majd pedig a Murvorstadt Grazban (ma: Graz IV. és V. kerülete) működő iskola igazgatójaként ugyancsak eredményes munkát végzett. 1797-től pontosan nem ismert időpontig, minden valószínűség szerint az 1810-es évek közepéig, a grazi minta-középiskola élén állt, amikor is egészségi okokból nyugdíjba vonult. Ekkor visszatért Magyarországra, és idejének túlnyomó részét tudományos kutatásokkal és publikációk készítésével töltötte. Mindezek mellett sok utazást tett, és bejárta az országot. Az 1820-as évek második felétől Horvátországban élt, és 1835. április 9-én Károlyvárosban (Karlovac, Horvátország) halt meg.

Okvetlenül említésre méltó, hogy Kunits Mihály még elemi szinten sem ismert szakírói - pedagógiai, tantárgyelméleti, oktatás-módszertani és nyelvészeti, továbbá biográfiai és topográfiai - munkásságot folytatott. 1792-től közel 30 önálló kötete - közöttük nem egy, több kiadásban illetőleg néhány költeménye jelent meg, de ezek mellett számos gazdászati, statisztikai és topográfiai cikke is napvilágot látott különböző szaklapokban és folyóiratokban. Megjegyzendő, hogy Kunits valamennyi művét németül írta, bár akadt olyan, amelyet cseh és olyan is, amelyet magyar nyelvre lefordítottak.4

3 Kunits, Michael: Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Provinzen. In Bezug auf die Landes- und Volkskultur, Oeconomie, Industrie, Künste, Handlung, Manufacturen und Gewerbe. Durch eigene Forschungen und practische Untersuchungen auf Reisen bearbeitet, und mit Rückblicken auf die Vorzeit nach dem gegenwärtigen Zustände dargestellt von Michael von Kunits, k. k. pensionirten Professor. Bd. 1. Pest, 1824. (a továbbiakban Kunits, 1824.) [XVI], 284 p.

4 Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 7. köt. Bp., 1900. 487-492. col.; Wurzbach, Constant: Biographisches Lexikon des Kaisterhums Oesterreichs, enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Persone, welche seit 1750 in den österreichischen Kronländern geboren worden oder darin gelebt und gewirkt haben. Th. 13. Wien, 1865.378-379. p.

Szinnyei Kunitsról készített életrajza gyakorlatilag Wurzbach idézett munkájának kissé hézagos fordítása, ám Szinnyei - Wurzbachhal ellentétben - Kunits valamennyi önállóan megjelent művét tételesen felsorolja, bár azok címét néhol pontatlanul közli.

Kunits életrajzát részletesebben lásd: Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 1. rész. Erdődy György gróf gyepüfüzesi uradalma. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, (2011) 2. sz. (a továbbiakban Tilcsik, 2011.) 15-16. p.; Uő: Egy „ismeretlen” topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elején. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai. In: Előadások Vas megye történetéről. VI. Szerk.: Mayer László-Tilcsik György. Szombathely, 2015. (a továbbiakban Tilcsik, 2015.) 31-32. p. (Archivum Comitatus Castriferrei, 7.)

14