Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kövér György: A civil társadalom születése
kever, de ez megint azon alapnak a következménye, melyen a társadalom nyugszik, nálunk pedig távolról sincs szó ez alap felforgatásáról.”39 Anélkül, hogy csökkenteni akarnánk Tocqueville és a francia hatás jelentőségét, a recepció szempontjából szövegszerűen mégis a két német társadalomtudós, Lorenz Stein és Wilhelm Riehl munkásságának fontosságát kell kiemelnünk. Mindkettőjük általános befolyással bírt, ám nézeteik bemutatásában Hunfalvy Pálé az úttörő szerep.40 Rögtön azzal kezdi, hogy vajon igaz-e, amit a német szerzők gyakran írnak, hogy ők csak „1848 ólta jutott[ak] világos ismeretéhez társodalomnak és államnak”. S magának is felteszi ugyanezt a kérdést: „hát nekem, ki nagyon kevés olvasóimat akarom megismertetni mások gondolatival a társodalom és államról, volt-e már 1848 előtt valami fogalmam ezekről?”41 S fogalomtörténetileg a dolgok lényegébe vágó (magyaros) választ ad erre: „Az nem dicsekvés, ha azt állítjuk, hogy nekünk magyarokul az élet, a társodalom és állam dolgaiban több tapasztalásunk volt mint sok német tudósnak s német nagyszájúnak lehetett; azonban szégyenünkre válik, hogy azoknak elragadtatása egy percig is ki tudott venni »ázsiai« meggondoltságunkból, vagy ha tetszik, megindíthatatlanságunkból. Míg mások könyvtárakat töltöttek meg munkákkal, melyekben a község, kerület, megye, országgyűlés, egyház stb. természetét kutatták, azokbani részvétet óhajtottak, vagy kerülni akartak, addig mi sűrűn üléseztünk és gyülekeztünk, s jól rosszul intézkedtünk s ha mindnyájan nem értettük is: miért gyülekeznénk vala, de bizony éreztük mindnyájan. Bennem is hát ha megértése nem, legalább megérzése volt mind annak, vagy legtöbbnek, mi a társodalom és állam életéhez tartozik.”42 Pedig ő előzményként tudott hivatkozni egy 1847-ben, az Ellenőr című zsebkönyvben megjelent dolgozatára. „A társodalom és állam nem térbelileg, hanem hatályilag különböznek egymástól: amaz ennek tartalma, melyet ez idomít, s egységre hoz. [... ] Az embernek egyedisége, mennyiben az küllét, a társodalomban - egyetömessége pedig az államban él.”43 Kritikailag ismerteti Stein felfogását. Szerinte „ugyan azon emberek teszik a társodalmat és államot; lehetetlen hát olyan ellentétet gondolni a két létegzet (organismus) t. i. állam és társodalom között, bármint különböznek is egymástól, milyen van az egyes ember és marhája, vagy szántóföldje, vagy azon patak között, mely az ő malmát hajtja; leheteüen, hogy az állam élete csak harc volna, amelyben a társodalom az államot s ez amazt ügyekszik legyőzni, s amelyben más határ sem volna, mint a lehetetlenség!” Majd röviden levonja az elvi tanulságot: „Eszme 39 Az eredetileg névtelen sorozat az 1850 őszén összesen tíz számot megért Pesti Röpívekben jelent meg: Társaséletünk. In: Gyulai Pál: Bírálatok, cikkek, tanulmányok. Sajtó alá rend.: Bisztray Gyula-Komlós Aladár. Bp., 1961. 432-449. p. Az idézetek: 433., 438., 448. p. A kontextusra mindmáig alapvető Gergely András-Veliky János: A politikai közvélemény fogalma Magyarországon a XIX. század közepén. In: Magyar történeti tanulmányok. VII. Szerk.: Fehér András. Debrecen, 1974.5-42. p. 10 Hunfalvy Pál: A társodalom vagy Stein, Widmann és Riehl. In: Új Magyar Muzeum, 2. (1852) 11. sz. 635-663. p.; 12. sz. 704-719. p.; 13. sz. 741-758. p. (a továbbiakban Hunfalvy, 1852.) 41 Hunfalvy, 1852.635-636. p. Hunfalvynál a szóhasználat következetesen: „társodalom”! 42 Hunfalvy, 1852. 637. p.......az államon kívül - mert hová az állami hatalom nem érhet, ott nem lehet államnak része - más valami van, mi még az egyedtől is különbözik. Az egyednek teljes léte a család...” Uo. 638. p. 43 Hunfalvy, 1852. 642. p. Az 1847-es dolgozatban ez a gondolat bővebben kifejtve így szerepelt: „Társodalomban egyedisége, államban egyetemisége él az embernek. De á társodalom mint tartalom örökké mozog, fejlődik, mivel az egyediség nem megállapodottság; az állam, mint egyetemiség, forma vagy alak, mellyben állapodottságnakkell lennie. Innen mér foly az államnak élete ’s korlátja, mellynél fogva á társodalomban kiforrott eszmék után indul cselekvésiben, nem parancsolva, hanem eltanulva. Példa világosítsa.” Hunfalvy Pál: Országgazdászati tájékozás. In: Ellenőr. Politikai Zsebkönyv. Szerk. Bajza [József], Németországban, 1847.149-216. p. Az idézet: 165. p. 139
