Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Körben - család, közösség, társadalom - Kövér György: A civil társadalom születése

hogy eldöntse a köztük előadódó vitákat, és megbüntesse a vétkeseket;..Innen evidenciaként adódott a következtetés: „Ha ezen a módon akárhányan megegyeztek abban, hogy egyetlen közösséget vagy kormányzatot alkotnak, akkor ezzel rögtön egy testületté válnak, és egyetlen államot alkotnak, amelyben a többségé a jog, hogy cselekedjék és kötelezze a többieket.”11

Az átmenetnek is megvoltak a maga elágazásai és lépcsőfokai. Pontosabban szólva másutt, más összefüggésekben fogalmazódtak meg a kérdések. A XVIII. századi Skóciában, az Angliával való egyesülés után már nem lehetett a közösséget pusztán politikai társadalomként meghatározni. A skót felvilágosodás kitágította az értelmezést, s a civil társadalom immár egyenrangú elemként foglalta magában a kereskedelem és az erkölcsök közösségét. A skót vívmányok azonban nem szakíthatok el a német előzményektől és a francia kölcsönhatásoktól.12 így került Adam Ferguson (1723-1816) révén a civil társadalom fogalomköre erőteljes kapcsolatba a civilizálás (’palléro- zódás’ / csinosodás’ / ’polgárisodás’) nyelvi elemeivel. A társadalmi változás ellentmondásainak felismerését fejezte ki, amikor a munkamegosztás révén a mesterségbeli tudás tökéletesedéséről és a társadalmi kötelékek felbomlásáról egyszerre szólt.13 S bár nem határozza meg pontosan a címbe emelt fogalom tartalmát, határait, tény, hogy a vagyon gyarapításában és a közügyek erényes intézésében való participáció lényegi eleme a civil társadalomnak.14

A francia felvilágosodás kori diskurzus szemantikai változásai érzékletesen jelzik, hogy nemcsak fordítás, nemcsak neologizmusok, hanem az átértelmeződés beszédaktusai is szervezik a fogalomtörténeti folyamatokat. Miközben a ’társadalom (société’) bevett terminusnak számított már a XVIII. század első felében, elterjedtsége és értelmezése lényegesen kitágult a század második felében. Ez szorosan összefüggött azzal, hogy a ’társadalmi’ (social’) mint jelző szinte neologizmusként a század közepétől jött igazán használatba az enciklopédisták, mindenekelőtt Diderot fogalomkiterjesztő ténykedése révén: kezdetben csak a lehetőségek birodalmára, a szerződéses kapcsolatokra utalva, majd mindinkább az aktuális társadalmi rend, a törvény realitására általánosítva és rögzülve. Az elemzés nemcsak a felvilágosodás klasszikus szövegein, hanem egy szélesebb szövegadatbázis kvantitatív kiaknázásán alapul,

11 Locke, John: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Ford.: Endrefíy Zoltán. Bp„ 1986. 98., 106. p.

12 Oz-Salzberger, Fania: Civil Society in the Scottish Enlightenment. In: Civil Society: History and Possibilities. Eds.: Kaviraj, S.-Khilnani, S. Cambridge, 2001. 58-83. p. (a továbbiakban Oz-Salzberger, 2001.). Külön kiemeli Montesquieu és Rousseau közvetlen hatását. Uo. 66-69. p.

13 Ferguson, Adam: An Essay on the History of Civil Society [1767]. 157. p. http://oll.libertyfund.org/title/1428 (megtekintés: 2016.11.06.). „Under the distinction of callings, by which the members of polished society are separated from each other, every individual is supposed to possess his species of talent, or his peculiar skill, in which the others are confessedly ignorant; and society is made to consist of parts, of which none is animated with the spirit that ought to prevail in the conduct of nations.” Oz-Salzberger kimutatta a „csinosodásról” szóló részek szövegszerű kiegészítéseit a 3. kiadásban. Oz-Salzberger, 2001. 71. p. A hanyatló nemzetekről szóló fejezetből bőségesen idéz Seligman, Adam В.: A civil társadalom eszméje. Bp„ 1997. 53. p. (a továbbiakban Seligman, 1997.). Ferguson kötete sosem jelent meg magyarul, csak egyes (más) fejezetek Babarczy Eszter fordításában. A skót felvilágosodás. Morálfilozófiai szöveggyűjtemény. VáL, szerk.: Horkay Horcher Ferenc. Bp., 1996. 175-196. p. A kötet összegző utószavában Ferguson polgári társadalom-felfogásáról. Uo. 363-378. p.

14 A skót felvilágosodás kötetről írt kritikájában Kontier László hangsúlyozta az „újonnan formálódó értékrend” kulcsszavai közötti áthallások lehetőségét: „a polite (udvarias) vagy polished (csiszolt) magatartás egyúttal political (politikai, közéleti) lehet”, „a civilized (civilizált, kiművelt) egyúttal civil (polgári) is”. Kontier László: Egy mértékadó periféria. In: Budapesti Könyvszemle, 9. (1997) 2. sz. 141. p.

133