Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kövér György: A civil társadalom születése
A fogalom eredete Látszólag szinte minden a fordításon múlik. A fordításon mint interpretáción.4 A civil társadalom fogalomtörténetét az Arisztotelész által megalkotott eredeti ’koinonia politiké’ Cicerónak tulajdonított latin fordításáig, a societas civilis’-ig szokás visszavezetni, hangsúlyozva, hogy egy összetett fogalom mindkét alkotóeleme külön-külön genetikus értelmezést igényel.5 Megjegyezzük, hogy Arisztotelész magyar fordítása ezen a ponton máris lényegi átértelmezést takar, amennyiben a „városállam [... ] vagyis állami közösség” egy j ellegzetesen modern szűkítő elemet hoz be a szövegbe.6 A korszakokon átívelő idősíkok szempontjából fontos utalni arra, hogy a modernizációs keretbe illesztve a fogalom történetében el szokás különíteni az ún. pre-modern és a modern szóhasználatot, közbeiktatva egy átmeneti periódust. Az egyébként szintén sokféle pre-modern nyelvhasználatban a civil society’ gyakorlatilag a politikai társadalom jelentésében bukkan fel, egyértelműen megkülönböztetve azt a kormányzattól. Az antik hagyomány örökösének tekintett Hobbes eredetileg latinul írott, Párizsban megjelent munkája (1642), mely angolul Londonban csak 1651-ben látott napvilágot, még a civill [!] society’ (Societas civilis) és a City (Civitas) azonosságából indult ki.7 Ugyanakkor az értelmezők felhívják a figyelmet arra, hogy a Leviathan megjelenéséig eltelt emigráns időszakban a szerző felfogása sokban módosult, amennyiben ez az egység a léptékek tágulásával egyre inkább fiktívnek tételeződik.8 A Leviathan egyszerre lett mint Commonwealth, az Állam és a Civitas megjelenítője.9 A civil society’ itt leginkább negatív történeti kontextusban s a transzcendencia árnyékában jelenik meg: „.. .a polgári társadalmat megelőző időben, vagy amikor e társadalmat háború bolygatja meg, a kapzsiság, becsvágy, élvvágy és más erős vágyak kísértéseivel szemben kötött békeszerződést semmi sem támaszthatja alá, csak attól a láthatatlan hatalomtól való félelem, amelyet mindenki mint Istent imád, és amelytől mint a szószegés megtorlójától retteg.”10 A XVII. század második felében Locke már a „természeti állapottal” szembeállítva fogalmazta meg: .könnyű megállapítani, hogy kik alkotnak [...] együtt politikai társadalmat. Azok vannak egymással polgári társadalomban, akik egy testületté egyesültek, akiknek van közös, elfogadott törvényük és igazságszolgáltatásuk, amelyhez fordulhatnak, s amelynek van hatalma ahhoz, 4 A módszertani háttérhez: Oz-Salzberger, Fania: The Enlightenment in Translation: Regional and European Aspects. In: European Review of History, 13. (2003) 3. sz. 385-409. p.; Kontier László: William Robertson, skót történetek és német identitások. Fordítás és recepció a felvilágosodás korában. In: Korall, 7. (2006) 23. sz. 133-154. p. 5 Riedel, Manfred: Gesellschaft, bürgerliche. In: GG. 2. köt., 1979. 719-800. p. (a továbbiakban Riedel, 1979.); Cas- tiglione, Dario: History and Theories of Civil Society: Outline of a Contested Paradigm. In: Australian Journal of Politics & History, 40. (1994) Supplement, 83-103. p.; Hallberg, Peter-Wittrock, Björn: From koinonia politiké to societas civilis: Birth, Disappearance and First Rennaissance of the Concept. In: The Language of Civil Society. New York-Oxford, 2006.28-51. p. 6 Arisztotelész: Politika. Ford.: Szabó Miklós. 2. kiad. Bp., 1984.71. p. 7 Hobbes, Thomas: De Cive. The English Version entitled in the first edition Philosophicall Rudiments concerning Government and Society. Ed.: Warrender, Howard. Oxford, 1983. V. 9. p. A ’Civitas’ mint civil society’ maga is civil személyiséggel bír, miközben nem minden civil személy’ alkot várost. Az emberek más (családi, kereskedelmi és hivatásbeli) társulásoknak is tagjai, de ilyen minőségükben alárendeltek a politikai közösségnek. Lemetti, Juhana: Historical Dictionary of Hobbes’s Philosophy. Lanham, 2012.79. p. 8 Riedel, 1979.736-737. p.; Skinner, Quentin: Hobbes and Republican Liberty. Cambridge, 2008.48. p. 9 Hobbes, Thomas: Leviathan. Ed.: Gaskin, J. C. A. Oxford-New York, 1998.7. p. A magyar fordítás ezt ’Népközösség, Állam, Civitas’ alakjában próbálja visszaadni. Hobbes, Thomas: Leviatan, vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma. Ford.: Vámosi Pál. Bp., 1999.1. 69. p. (a továbbiakban Hobbes, 1999.) ,0 Hobbes, 1999.1.181. p. 132
