Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kövér György: A civil társadalom születése
Kövér György A civil társadalom születése* Fogalomtörténeti vázlat A fogalomtörténeti megközelítésnek különböző iskolái alakultak ki. Már az elnevezés sem könnyen lefordítható. Egyfelől az angolszász eszmetörténet cambridge-i iskolájáról (Quentin Skinner, John G. A. Pocock, John Dunn) szoktunk beszélni, másfelől angol szövegben is a német Begriffsgeschichte jelölést használjuk, a ’Concept history’ vagy a ’History of concepts’ nem vált átütő terminussá, amikor a német irányzat jeles képviselőit méltatják (Otto Brunner, Werner Conze, Reinhart Koselleck).' Pedig az angolszász kontextualista eszmetörténetnek egészen a német historizmusig visszavezethetők a gyökerei. Az is tény, hogy kutatási tárgyát tekintve leginkább a kora újkori röpiratkultúrára, a humanista traktátusokra alapozza eredményeit, s a vizsgált szövegeket politikai nyelvekre, szókincsekre, retorikai tradíciókra és beszédmódokra vonatkoztatva értelmezi, miközben az elemzés alapegysége az egyéni diszkurzív cselekvés. Ettől módszertani szempontból is jól elkülöníthető a Geschichtliche Grundbegriffe köteteiben testet öltő másik irányzat, amelynél a szellemtörténeti és társadalomtörténeti előzmények sokkal tisztábban kitapinthatok. A kulcsfogalmakba kódolt reflexió történetisége a társadalmi történésekkel való dinamikus ellentét során alakul, változik. Az elemzésbe bevont fogalmak döntő átalakulása 1750-1850 között, az ideologikus-mozgósító politikai retorika kialakulásának időszakára esik.2 A két irányzat szimbolikusan is kifejező másságára utalva gyakran emlegetik a GG befejezése alkalmából 1992 decemberében Washingtonban tartott ünnepséget, amelyen Pocock és Koselleck is jelen volt, s a „párbeszéd” úgy zajlott, hogy Pocock, nem olvasván németül, s így megfosztva attól, hogy közvetlenül profitáljon a GG nagy művéből, a fő referátor által felvetett kérdésekre fókuszált.3 Ha jól értjük az általunk olvasott módszertani felvetéseket, egyáltalán nem mindegy és nem is önkényesen megválasztható, hanem nagyon is kultúrafüggő, hogy melyik metodológiát követve vágunk neki a civil társadalom alábbi fogalomtörténeti vázlatának. * Eredeti, rövidebb változata elhangzott a Körök, egyletek, a civil társadalom története című, Erdész Ádám által szervezett levéltári konferencián, Gyulán 2015. szeptember 18-án. 1 A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Szerk.: Horkay Horcher Ferenc. Pécs, 1997.; Tren- csényi Balázs: Kulcsszavak és politikai nyelvek: gondolatok a kontextualista-konceptualista eszmetörténeti módszertan kelet-közép-európai adaptációjáról. In: A történész szerszámosládája. Szerk.: Szekeres András. Bp., 2002. 117-158. p. (a továbbiakban Trencsényi, 2002.); Halmos Károly: Kulcsszavak és jelszavak. In: Uo. 173-180. p. (a továbbiakban Halmos, 2002.); Szabó Márton-Szücs Zoltán Gábor: Fogalomtörténeti perspektívák. In: Múltunk, 56. (2011) 2. sz. 4-19. p. (a továbbiakban Szabó-Szűcs, 2011.) 2 Geschichtliche Grundbegriffe. Historisches Lexikon zur politisch-sozialen Sprache in Deutschland. Hg.: Brunner, Otto-Conze, Werner-Koselleck, Reinhart. 1-8. Bd. Stuttgart, 1972-1993. (a továbbiakban GG). 3 Pocock, I G. A.: Concpets and Discours: A Difference in Culture. Comment on a Paper by Melvin Richter. In: The Meaning of Historical Terms and Concepts. New Studies on the Begriffsgeschichte. Ed.: Lehmann, Hartmut-Mel- vin, Richter. Washington, 1996.46-58. p. (Occasional Paper, No. 15.) Az utalás a 46. oldalon: „I do not read German and so am debarred from profiting directly by the great work of the Geschichtliche Grundbegriffe.” Koselleck, élvén az alkalommal, angolra fordított válaszban reagált a GG-ra vonatkozó kommentárokra. Uo. 59-70. p. Az epizódot - New Yorkba helyezve - idézi Trencsényi, 2002.133. p. és az ő nyomán Halmos, 2002.175. p. 131
