Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Ö. Kovács József: A kollektivizálás Békés megyei történetéről
megfogalmazásában a következőkről értesülhetünk: „Kőszárhegy és Mezőberény községekben tettlegesen bántalmaztak embereket; Békés községben a belépni nem akarókhoz éjszaka fegyverrel mentek, sőt - a bejelentés szerint - az is előfordult, hogy belőttek az ablakon”.24 Vessünk egy pillantást az egy évvel későbbi Békés megyei történésekre. Itt még 1961 januárjában is gőzerővel folytatták a kollektivizálást, holott már 83 százalékosnak mondták a „szocialista szektor” nagyságát: ,,[a] végleges befejezéshez még 90 000 kh szántóterületet kell átszervezni. Ez százalékos arányban 9,2%-ot jelent, miáltal a megyében 97,2% szántóterület lesz szocialista szektor.” Ügynökök, karhatalmi erő és készenléti csoport közreműködésével szerveztek. A szárnyaló hírek között tartották számon azt, miszerint „elterjesztették, hogy aki barna színű belépési nyilatkozatot kapott, azt utána internálni fogják, aki fehéret kapott, azt nem bántják (valóban volt kétféle színű nyilatkozat)”.25 Bár voltak jelzések a kollektivizálás halálos áldozataira, az egyes esetek a vallomástevők megfogalmazásain, utalásain túl nehezen dokumentálhatók. Ettől eltérő módon az alábbi, Békés megyéből származó jelentés egy ilyen típusú tragédiára is kitér - noha arra törekedtek, hogy kisebbítsék ennek súlyát. „A szervezés időszakában jelentősebb esemény, zavaró körülmény nem fordult elő a megye területén. Egyes helyektől eltekintve, a járási kapitányságok időben értesültek a kisebb eseményekről, azt az utasításnak megfelelően azonnal jelentették a megyei szervek felé. Emellett azonban egyes intézkedéseknél, eseményeknél nem elemezték az adott helyzetet, a megtett intézkedések nem tükrözték a kellő politikai megértést. Pl. az orosházi kapitányságon az eljáró nyomozó és a bü. alosztályvezető elvtársak a kellő intézkedést nem tették meg T. A., 53 éves, Orosháza Vili. kér. Iskola u. 96. sz. alatti lakos, 1960. november 30-án történt önakasztása ügyében. A helyszíni jegyzőkönyv adatai szerint az elhalt hozzátartozói, felesége és 22 éves fia elmondották - és ezt a jegyzőkönyv rögzíti -, hogy az akasztás oka szerintük az, hogy sokat macerálták az elhaltat tsz-be való belépés miatt. A lakosság körében is az esetet ennek megfelelően terjesztették el. A jegyzőkönyv végén az eljáró nyomozó utal arra, hogy az öngyilkosság okának kivizsgálására később visszatérnek, azonban ez nem történt meg, az ügyiratot minden különösebb intézkedés nélkül irattározták. Javasoltam, hogy az ügyben a nyomozást alaposabban folytassák le és utaltam annak politikai kihatására, hogy a lakosság körében az eset úgy ismeretes, hogy a tsz-szervezés miatt akasztotta fel magát. Ez a körülmény alkalmas arra, hogy ellenséges tevékenységre felhasználják. Említésre méltó eset történt a nagyszénási őrs területén K. J., Kiscsákó tanya 88. sz. alatti lakos esetében, mely az agitátorok tapintatlanságának következtében történt meg. Nevezettnél dec. 19-én az agitátorok megjelentek tsz-szervezés miatt. A belépésre a hajlandóság meg is mutatkozott, tollal a kezében a belépési nyilatkozatot akarta aláírni, amikor újabb agitációs csoport lépett be, élén egy fiatalember, gépállomásnál 24 Az MSZMP KB Iroda szigorúan bizalmas feljegyzése Fehér Lajos számára. Budapest, 1960. február 13. MNL OL M-KS-288. f. 28. cs. 21. ő. e. 1960.153-154. 25 Rendőrségi jelentés, 1961. január 28. MNL OL XIX-B-14. Az Országos Rendőr-főkapitányság iratai (= XIX-B-14.) 387. d. 105
