Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
Liska András f A gyulai vár palánkerődítésének régészeti feltárása 89 Ásatás a földbástyák területén A z Almásy-kastély épületétől DNy-ra eső részen, a Várfürdő területén nyitott ásatási szelvény az előzőekhez hasonlóan nagyon érdekes információkkal szolgált. A külső vár DNy-i földbástyáját a korábbi régészeti feltárások egyáltalán nem kutatták. A 2015-ben elvégzett ásatás egyik nagy eredményeként sikerült lehatárolni a bástya külső kontúrját, valamint megismertük a földbástya építési technológiáját is. A külső vár D-i és Ny-i palánkfalának oldalazó védelmét szolgáló bástya szerkezetét az ásatási tapasztalatok alapján a következők szerint lehet rekonstruálni. A bástya külső falát alkotó kettős, függőleges cölöpsort szintén kettős, egymással párhuzamosan futó, ferde irányú, rézsűsen fölfelé álló, támasztógerendákból álló sorok tartották, a függőleges cölöpökhöz rögzítve (8. kép). A ferdén fölfelé irányuló cölöphelyeknek a 35-45°-os dőlésszöge azt az ötletet is felveti, hogy a ferde cölöpök a bástya külső síkjából kinyúlva, kihegyezett cölöpökként védték az ostromlóktól a bástya falát, megakadályozva a bástya megközelítésének lehetőségét például ostromlétrával. A bástya területén dokumentált ásatási szelvény egy másik érdekessége a bástyát ért ostrom(ok) emlékeinek feltárása. Számos olyan ágyúgolyót, re- pesz- és kartácstöredéket is találtunk, amelyeknek a földbástyába csapódása valószínűleg az 1566. évi ostrommal hozható összefüggésbe. Régészeti módszerekkel sajnos nem lehet megállapítani az említett leletek földbe kerülésének pontos időpontját, ám a történeti források leginkább arra engednek következtetni, hogy a vár történetének legnagyobb jelentőségű, és leghosszabb ideig tartó ostromához kössük a leleteket. A bástya megújításának és karbantartásának tárgyi emlékeiként határozhatjuk meg azt a fa- ragóbárdot és nagyméretű kapát, amelyeket a bástya szétbontott omladékának planírozási rétegé8. kép Az észak- nyugati földbástya szerkezetére utaló függőleges és ferde cölöphelyek feltárása (fotó: Liska András)
