Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
84 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN töltése jól elkülöníthető volt a későbbi tereprendezések lazább szerkezetű feltöltéseitől és a palánkon kívül eső részek természetes üledékrétegeitől. Később, a dokumentált minták lézeres szemcseösszetétel-vizsgálatának eredményeit is figyelembe véve készült el a rétegtani viszonyokat bemutató keresztszelvény. A fúrások segítségével a huszárvár palánkerődítésének dél-délnyugati szakaszán ma már pontosan ismerjük a Körös-medernek a palánk felőli természetes határát azokon a részeken is, ahol jelenleg nem lehet régészeti feltárásokat végezni. Hasonlóképpen részben a feltárások helyszínének megtervezéséhez, valamint a közmüvek és a modern útburkolatok által elfedett területek, részek kutatásához a palánkerődítés K-i oldalán, a mai Csónakázótó melletti szakaszon is a talajfúrásos módszerrel dolgoztunk. Ezen a részen a palánkszerkezetű védmüvek feltételezett területe részben a modern, tégla- burkolatos sétány alatt, részben pedig a közművekkel jelentős mértékben átszőtt rézsű alatt fut, így a hagyományos, nyílt árkos feltárás lehetősége egészen szűk területre korlátozódik. A fúrások adta lehetőséggel élve, és felhasználva a palánk dél-délnyugati részének kutatásakor szerzett tapasztalatokat, ezen a részen is sikerült meghatározni a palánk teljes szélességét, és elkülöníteni a döngölt palánkszakaszokat a palánk szétbontását követően keletkezett tereprendezési rétegektől. A palánkerődítés hosszanti szakaszainak feltárása A földtani vizsgálatok lezárását követően, azok eredményeit felhasználva, a külső vár területén, több helyszínen kezdtünk régészeti feltárásokat, amelyek számos újdonsággal szolgáltak. A palánk DNy-i részén, a huszártoronytól É-i irányban húzódó, viszonylag tagolatlan szakaszon lehetőség nyílt a palánkfal teljes szélességét érintő átvágására a sánc alapjáig, egy 20 méter hosszúságú szelvénnyel. Az ásatási szelvény helyszínének kijelölésekor nagymértékben figyelembe vettük a talajfúrások eredményei alapján szerkesztett keresztszelvényt, így az ásatási szelvényünk K-i vége a palánk belső, védett oldalától indult, és egészen a várárok felőli, külső széléig tartott, teljes keresztmetszetet adva a széles, cölöpszerkezetű palánkfal horizontális kiterjedéséről. A kutatószelvény kijelölésének másik meghatározó tényezője a közeli huszártorony vagy más néven Török-torony elhelyezkedése volt. A torony K-Ny-i tengelyének irányára merőlegesen kijelölt szelvényünkkel azt a feltételezést kívántuk megerősíteni, hogy a török korban keletkezett kaputorony a palánkfal hosszanti tengelyében épült fel.8 A talajfúrások által szerkesztett keresztszelvény és a torony elhelyezkedése is egyaránt 10 méteres szélességet meghaladó méretű palánkfalra engedett következtetni, így alapvető kérdésként az is megfogal- 8 A kaputoronyról legutóbb: Feld-Gerelyes, 2001.
