Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
1 Liska András 5 A gyulai vár palánkerődítésének régészeti feltárása 83 Scpieatr OBSiJ'.űnm-Jt Л íá l í 5, kép A gyulai vár és palánkerődí- tései 1722-ben Leopold Franz Rosenfeld felmérésén (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára S 82. Nro. 59.) erődítés teljes területén. A csupán rövid időszakra hozzáférhető területeken, például a Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély parkjának 2015-ben megújított részein a régi folyómeder lokalizálására, valamint a régészeti feltárások helyszínének pontos kijelölésére a térképező földtani fúrások módszere kínálkozott a legalkalmasabbnak. A kastély parkjának területén az 1980-as években Gerelyes Ibolya végzett feltárást a dzsámi és minaret alapjait kutatva.7 Az akkori ásatások során a palánknak egy szakaszáról is sikerült ismereteket szerezni, ezeket az előzetes adatokat is felhasználva jelöltük ki a fúrásokkal kutatandó területet azon a részen, ahol a későbbiekben a palánk teljes átvágására is alkalmas felületet találtunk. A munkával sietnünk kellett, mert a kastély műemléki felújításával és a látogatóközpont kialakításával párhuzamosan a kastély parkja is teljes mértékben megújult. A kertépítési munkákat, pl. az öntözőrendszer kiépítését közvetlenül megelőzően nyílt lehetőségünk a fúrások elvégzésére azon a területen, ahol a későbbiekben a rendezett parkban és a díszburkolatokkal ellátott és növényekkel beültetett részeken minden bizonnyal sokkal nehezebben tudtunk volna egy ilyen jellegű feltáró munkát előkészíteni és elvégezni. A sekélymélységű fúrások elvégzésekor már a helyszínen makroszkopikusan lehetett azonosítani a feltárt rétegeket és ezek alapján döntöttünk a további fúráshelyek pozíciójáról. A palánktest döngölt agyagfel- 7 Gerelyes, 1996.
