Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
Liska András J A gyulai vár palánkerődítésének régészeti feltárása 79 rázolások, így ilyen tekintetben is a régészeti ásatások eredményeire kell támaszkodni. Már néhány hónappal a kutatások első szakaszának befejezését követően számos kimagasló értékű tudományos eredmény birtokába jutottunk, amelyek közelebb visznek a 16-17. századi védművek kiterjedésének és építéstörténetének megismeréséhez. A tudományos kutatás első lépéseként összegyűjtöttük az összes archív, írott és képi megjelenítést tartalmazó forrást, valamint a 2014-ig lezajlott régészeti kutatások hozzáférhető dokumentációit. A gyulai külső palánkerődítések területét érintő korábbi ásatások releváns adatainak összesítése egy közös térinformatikai adatbázisban történt, amelynek legjobban használható változata az a téradatokat tartalmazó állomány, amelyben külön rétegekként jeleníthetők meg a korábbi feltárások eredményei (2. kép). Ezen adatok összesítésekor vált nyilvánvalóvá, hogy az 1956 és 2014 között lezajlott régészeti ásatások elsősorban a téglavár környékét érintették, a várnak a gótikus téglaépülettől távolabb eső részein a régészeti kutatások száma eddig elenyésző volt. A korábbi feltárások szelvényeinek metszetrajzait áttekintve megállapítható, hogy a kutatásokkal számos esetben nem érték el a palánkerődítések rétegsorának az alját.3 Az ásatásokkal így nem lehetett teljes értékű képet kapni a palánkfalak verti3 Parádi, 1966. 10. 1 2, KÉP- A gyulai vár- környezetében- 1956-2014 között végzett- régészeti- feltárások 5 kutatási t szelvényei C (Archeoline ', Kft.) l
