Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
80 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN 3, KÉP Az 1956-2015 között elvégzett ásatások terület- és földtömegadatainak összehasonlító táblázata □ 1959-1961 ■ 1980-1984 □ 1997-2004 □ 2013-2014 И 2015 kális kiterjedését és a cölöpszerkezetek elhelyezkedését illetően. A kisebb mélységekben dokumentált cölöpsorok alapján a védművek, különösen a bástyák esetében a horizontális kiterjedés meghatározása sem volt teljes értékű. A feltárások kutatási mélységét általában teljesen objektív körülmények határozták meg. Az éppen aktuális terepszinttől általában a talajvíz szintjéig mélyedtek a szelvények a földbe. Ezzel szemben a 2015. évi feltárások kivételesen szerencsés időjárási körülmények között zajlottak, aminek köszönhetően, habár csak kb. 400 m2-en kutattunk, a megmozgatott földmennyiség a gyulai vár környezetében eddig folytatott ásatások közül a legnagyobb volt, meghaladta az 1000 m3-t (3. kép). Ennek egyik magyarázata abban keresendő, hogy a 2015-ös ásatási idény alkalmával a vár környékén a talajvíz szintje az átlagnál alacsonyabb volt, és az ásatási szelvényeink többségénél elértük a jelenlegi talajszinttől számított 300 cm-es mélységet, ilyen módon feltárva a többször megújított palánkszer- kezet jelenleg megismerhető maradványait. Az előkészítés következő munkafázisaként, a régészeti ásatásokat megelőzően felmérést készítettünk a gyulai vár külső védelmi vonalainak területén számba vehető, kutatható területekről, az egyes részletek tekintetében figyelembe vehető források minőségéről, és ez alapján dolgoztuk ki a régészeti munkák stratégiáját. Bár a palánkerődítések területén lévő egykori védművek maradványainak többsége ma is hozzáférhető, vannak bizonyos részek, ahol például az üzemelő közművek védőtávolsága, egyes modern beépítések, illetve a jelenlegi térhasználat csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a régészeti feltárás, mint kutatási módszer alkalmazását. Ezen korlátozó tényezők miatt, valamint a költségigényes ásatások pontosabb tervezhetősége és a vizsgálat alá vont területek minél nagyobb kiterjesztése érdekében a kutatások első fázisában roncsolásmentes földtani kutatásokat végeztünk. A Szegedi Tudományegyetem Természeti
