Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
78 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN 1. KÉP A gyulai vár és palánk- erűdítéseinek területe mai műhold- felvételen A Fehér-Körös egykori medréből kialakított várárokból, a palánk- szerkezetű külső várból és huszárvárból, valamint a téglavár épületéből álló gyulai vár teljes egységét magában foglaló sziget a mai napig teljesen páratlan módon hozzáférhető maradt a város belterületén (1. kép). A város ezen részének szerkezete, az utcák iránya, de még a ma meglévő telekhatárok is szinte hihetetlenül pontosan illeszkednek a történeti idők városszerkezetéhez. A Szigeterőd területét nem szabdalják modern utcasorok vagy telekalakítások, beépítések. A végvári idők erődítéseinek föld alatt nyugvó emlékei a Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély épületét is magukba integrálva, mintegy időhídként kötik össze a jelent az oszmán-török viadalok idejével. A Szigeterőd térkialakítása egészen a közelmúltig megmaradt. A területről ismert történeti ábrázolások, írott és régészeti források, valamint az a szinte példa nélküli körülmény, hogy a teljes erődítési rendszer területe a mai napig hozzáférhető és régészeti- leg kutatható, kiváló tudományos alapot biztosít a rekonstrukciós tervek elkészítéséhez. A palánkerődítések egyes elemeinek, a földbástyáknak és a palánk hosszanti szakaszainak, valamint a várat teljesen körülvevő, illetve a külső és belső várat elválasztó vizesárkoknak az elhelyezkedése és kiterjedése megkerülhetetlenül fontos adatok a rekonstrukció tervezése számára. A palánkfalak horizontális méreteinek, a palánkerődítés struktúrájának és külső kontúrjának pontos ismerete nélkül elképzelhetetlen a rekonstrukció történetileg hiteles előkészítése és kivitelezése. A földbástyák formáját illetően egymásnak ellentmondóak a korabeli képi áb-
