Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi: Földtudományos technikák a Szigeterőd-projekt tervezésében
68 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN 3. Eredmények 3.1. Magnetométeres felmérések eredményei A magnetométeres mérések nagy területen igazán hatékonyak, de városi környezetben a kisebb gridek felmérése is eredményes lehet. Esetünkben kisebb gridek kijelölésére volt lehetőség. A városi környezet miatt nagyobb nanotesla értékeket is észleltünk. A nagyobb értékek a különböző vezetékek vagy jelenkori törmelékek miatt adódhattak. A mag- netométerrel az egykori sánc futását térképeztük. A sánc/palánk anyaga nagyobb méretű cölöpökkel volt kitámasztva, ezeket a cölöpöket sáncszögekkel rögzítették egymáshoz, ami a mérés szempontjából előnyös volt. Mivel a magnetométer a különböző vastárgyak jelenlétére érzékenyen reagál, így ezeket a vasszögeket ki tudtuk mutatni, így az egykori védmű futását ki tudtuk jelölni. A méréseink és az irodalmi adatok alapján a sánc szélessége néhol a 8-10 métert is elérhette (8. ábra). 8. ÁBRA A magnetométeres mérések adataiból szerkesztett anomália térképek és az egykori sánc futása mérések alapján 3.2. Georadaros felmérések eredményei A georadaros szelvényezést próbamérések előzték meg. Alapjában véve a georadar segítségével könnyen térképezhetőek egykori falak, falszakaszok. Az üledékek paraméterei befolyásolhatják a georadaros mérések sikerességét. A legideálisabb üledék a georadaros felmérések esetében a durvább szemcséjű homokos üledék/talaj, de az agyagos üledékeken is
