Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi: Földtudományos technikák a Szigeterőd-projekt tervezésében
Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi 5 Földtudományos technikák ... 69 9. ÁBRA Példa egy georadar szelvényre. A pirossal jelölt szelvényrész mutatja az egykori medret lehet eredményes méréseket végezni. Mivel a sánc/palánk anyaga és a beágyazó üledék fizikai jellegében nagyon hasonló, így a védmű térképezésére a georadart nem tudtuk alkalmazni. Azonban a feltételezett egykori várárok kimutatására megfelelően alkalmas volt. A radarszelvényeken megfelelően látszódik, hogy az egykori várárok mederrészéről visszavert jelek különböznek a fedő talajtól, így a mérések eredményeként az árok mélységét és szélességét is meg tudtuk határozni (9. ábra). Az egykori mesterséges meder kiterjedése elérhette a 4-6 métert is, mely a Vártól 60-70 méterre DNY-i irányba húzódhatott. 3.3. TÉRKÉPEZŐ FÚRÁSOK EREDMÉNYEI Mivel kutatásunk során több tucat fúrást mélyítettünk (10. ábra), így fúrásainkat csoportosítottuk az alapján, hogy az adott fúrás mélyítésének mi volt a főbb célja. Ez alapján elkülönítettünk sánckutató, belső árokazonosító és a külső sáncrészt határoló, természetes meder vizsgálatára szolgáló fúrásokat. Természetesen az egyes fúrások nem csupán egy adott problémát vizsgáltak és helyenként egy fúrás segítségével egykori sánc anyagot, cölöplyukat és egykori természetes mederanyagot is harántoltunk. 3.3.1. Elsősorban a sánc azonosítására szolgáló fúrások A vár É-i és ÉK-i részén mélyített fúrásokkal az egykori sánc/palánk kiterjedését térképeztük. A fúrások minden esetben tartalmaztak régészeti leletanyagot (például: szenült famaradvány, patics stb.). A GYF54 fúrás elhelyezkedése és az üledékanyaga alapján, az egykori palánk elplaníro- zott részét metszhette (Liska András szóbeli közlése alapján). A GYF55, 56 és 57 fúrás is metszett döngölt, palánk jellegű régészeti kultúrréteget. A GYF57 fúrás az egykori palánk egy központi részét metszhette, illetve
