Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Németh Csaba: A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai
36 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA I566-BAN 3- KÉP Mathias Zündt metszete a gyulai vár 1566-os ostromáról vád.12 Ezt ugyan vérmérséklettől függően lehet hevesen tagadva cáfolni, vagy éppen helyeslőén elfogadni, de úgy véljük, hogy cselekedeteinek reális, tényszerű megközelítését csak más, hasonló helyzetbe került várak ostromainak elemzése nyomán ragadhatjuk meg. Ahhoz, hogy az elemzésünk lehetőség szerint minden érzelmi elfogultságtól mentes legyen, a legcélszerűbbnek az tűnt, ha a számok nyelvéhez fordulunk. Gyula 1566-os ostromával kapcsolatban alapvetően két kérdésre kerestünk választ: 1. Mekkora eséllyel számíthattak a vár védői arra, hogy sikerrel állják ki az ostromot? 2. Megadás esetén mekkora eséllyel számíthattak rá, hogy a törökök betartják a szabad elvonulásuk biztosítására tett ígéretüket? Ahhoz, hogy egy statisztika objektív legyen, az szükséges, hogy ösz- szeállítója objektív adatokkal dolgozzon. Nem célszerű kitérni a teljes török korra, hiszen a 17. századra jelentősen átalakult az ostromtechnika, a hadseregek létszámviszonyai és felszereltsége, s ezzel párhuzamosan váraink erődítettségi szintje is. így ha Gyula 1566-os ostromára releváns adatokat szeretnénk kapni, akkor maradnunk kell zömmel a 16. századi számok vizsgálatánál. Gyula ostroma épp a mohácsi csatát és a tizenötéves háborút lezáró bécsi béke közti nyolcvan esztendő (1526-1606) felezőpontjára esik. Ez az időszak lehetne a tágabban vizsgált időhorizontunk. Azonban már a századforduló hosszú háborúja alatt megjelentek a hadügyi forradalom 12 A kérdés historiográfiája és magyarázata: Pánczél, 1991. 6-11.
