Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Németh Csaba: A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai
Németh Csaba f A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai 35 gi egységének a továbbélését is. Elérték, hogy a hódítók csak megszállói legyenek az általuk elfoglalt területeknek, de azokat soha ne sikerüljön jogi-gazdasági értelemben a birodalmukba integrálniuk.9 Nem véletlen tehát, hogy Szulejmán utolsó, 1566-os hadjárata éppen e várak kiiktatását célozta. (2. kép)10 A gyulai várhoz kapcsolódó leghíresebb esemény az 1566-os ostrom története. Nem kis büszkeséggel szoktuk kiemelni, hogy a mai Magyar- ország területén egyetlen vár sem volt képes ilyen hosszú időn keresztül, 63 napon át ellenállni az ostromló oszmánoknak. Az ország legerősebb vára, Nándorfehérvár is csak 66 napig tudta tartani magát 1521-ben. A tizenötéves háború kezdetéig mindössze hét olyan várunk volt, amelyik húsz, s további hét olyan, amely tíz napnál hosszabb ideig képes volt feltartóztatni a támadókat. Nándorfehérvár 1521-ben 64, Gyula 1566-ban 62, Szigetvár 1556-ban 42,1566-ban pedig 37,1552-ben Eger 39, Temesvár 34, 1565-ben Krupa 25, 1532-ben Kőszeg 21 napos ostromot bírt ki. Tíz napnál tovább is csak 1543-ban Esztergom (17) és Fehérvár (16), 1526-ban Pétervárad (15), 1552-ben Veszprém (12) és Szolnok (11), 1543-ban pedig Siklós (11) és 1566-ban Palota (11) volt képes kitartani. Márpedig egy várnak a fő feladata éppen abban állt, hogy minél hosszabb ideig lekösse a támadókat. Ám ebben az időszakban az oszmán hadvezetés jogosan számolhatott azzal, hogy ha komolyabb erőkkel vesz ostrom alá egy várat, az előbb-utóbb a kezébe fog kerülni. A felsoroltak közül is csak Kőszeg, Eger, Palota és Szigetvár 1556-os védelme járt sikerrel.11 A szultáni sereget egyedül Kőszeg volt képes feltartóztatni 1532-ben. Az egyes vezírek vezette birodalmi seregek azért már nem voltak ennyire hatékonyak, mert 1551-ben Temesvár, 1552-ben Eger, 1594-ben Komárom, 1598-ban Várad és 1604-ben Esztergom alatt is kudarcot vallottak - de a hatékonyságuk így is meghaladta a 80%-ot! A védekezésre nagyobb esély jobbára csak a helyi csapatok által kezdeményezett ostrom esetén adódott. Sajnos Gyulát nem csak helyi egységek vették ostrom alá. (3. kép) Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon megérte-e a gyulaiak erőfeszítése, hiszen a végső siker elmaradt. Ráadásul a vár átadását kezdettől fogva beárnyékolja a kapitány, Kerecsényi László árulásáról szóló 9 Szakály, 1981. 59-98. 10 http://szigeth.blog.hu/2008/ll/22/szigetvari_var_metszeteken (Letöltve: 2016. június 30.) 11 Marossy, é. n„ illetve Györkös, é. n. http://gyorkos.uw.hu/ alapján készült az összeállítás. Egy-egy ostrom időtartama néhány napnyi eltéréssel szerepelhet a különböző művekben, mert nem mindig egyértelmű, hogy mit is tekinthetünk kezdő időpontként: már az előőrsök megérkezésétől vagy csak az ágyúzás megkezdésétől számítjuk-e az ostromot. A századfordulón a hosszabb ostromok száma megnőtt: Győr 1594-ben 61, Kanizsa 1600- ban 45 napig tartott ki. Esztergom 1604-ben 25, 1605-ben 35 napig állta az ostromot, míg 1598-ban Nagyvárad 30,1594-ben Komárom 24, Eger 1596-ban 22, Székesfehérvár pedig 1602-ben 20 napig tudott ellenállni. (Közülük csak Nagyvárad, Komárom és Esztergom 1604-es védelme volt sikeres.)
