Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Hóvári János: Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratának indítékai: magyar-török helyzetkép a 16. század közepén
I HÓVÁRI JÁNOS У SZULEJMÁN SZULTÁN 1566. ÉVI HADJÁRATÁNAK INDÍTÉKAI 17 Isztambulban nagyon jól tudták, milyen háború zajlik Erdélyben és a Partiumban. Veszélybe került az a Kárpát-medencei status quo, amely fontos eleme volt a sztambuli Magyarország-politikának. János Zsigmond követeket küldött a szultánhoz és kérte, hogy kellő hadakat küldjön segítségére. A szultáni had 1566-ban körülményesen indult el, mivel a Rama- dam akkor áprilisra esett és csak - annak a végén - május 1-jén indulhatott el. Arról, hogy a hadjáratnak mi lesz a végleges célja, a török vezetés csak Belgrádban döntött, 1566 júniusának végén. A magyarországi török parancsnokok a három fővárat - Szigetvár, Eger, Gyula - akarták elfoglalni. Logikus lett volna Eger megtámadása, hiszen Eger elfoglalásával fontos stratégiai pontot tudtak volna szerezni az Erdélybe vezető felvonulási utak elvágásához. Sokáig ez is volt a fő cél. Szokollu Mehmedről tudni kell azt, hogy jól ismerte a magyarországi viszonyokat, hiszen 1551 végén - amikor Erdély és a királyi Magyarország egyesítésre egy elvetélt kísérlet történt - ő vezette az Erdély „megvédésére” küldött török haderőt. Személyes kapcsolata volt az erdélyiekkel, és ismerte a helyszíneket is. Tisztában volt a török politika Erdélyre vonatkozó „irányelveivel” is. János Zsigmond választott magyar király 1566. június 28-án találkozott Zimonyban Szulejmán szultánnal. (Többen vélik úgy, hogy ez a magyar történelmi múlt egyik mélypontja volt.) Erdély ura megköszönte a szultánnak, hogy hadával megindult és megsegíti őt. Közben Pertev pasa csapatai már a Tiszántúlon állomásoztak és megkezdték a Gyula megvívására való fölkészülést: az ostrom július 2-án vette kezdetét. Gyula elfoglalása a törököknek azért is fontos volt, hogy legyen megfelelő kapcsolatuk az erdélyi hadsereggel, amely harcban állt a királyi Magyarország csapataival a Partiumban és Tokajban a Tiszánál. Amikor Pertev pasa serege megkezdte Gyula ostromát a szultáni sereg előőrsei már a drávai hidat verték Eszéknél. Nem volt kérdés, hogy a fősereg célpontja Szigetvár, amely egyébként is útba esett Nyugat-Ma- gyarország felé, ahol nagy birodalmi haderő gyűlt össze Győr és Komárom között. Ennek a mozgását a törököknek mindenképpen blokkolniuk kellett, mert ez a haderő Esztergom, Székesfehérvár vagy esetleg Buda ostromával is megpróbálkozhatott. A belgrádi tanácskozások idején ért el a szultánhoz az a hír, hogy Zrínyi Miklós katonái június 18-án Siklósnál szétverték az ott állomásozó török haderő egyik jelentős egységét, s a csatában fontos személyiségek is elestek. Ez a szultán és a nagyvezér előtt is megerősítette, hogy a magyarországi pasák és bégek véleménye Szigetvárt illetően helyes: Szigetvárt el kell foglalni, mert amíg a vár nincs török kézen, addig az oszmánok a Dél-Dunántúlt nem tudják uralni. A szultáni sereg augusztus 5-én zárta körül Szigetvárt és pár nap múlva a szultán is odaérkezett kíséretével.
