Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)

Hóvári János: Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratának indítékai: magyar-török helyzetkép a 16. század közepén

18

,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA I566-BAN

Gyula szeptember 2-ig állta az ostromot. Kerecsényi és katonái, amíg értelme volt, keményen harcoltak. Ez történt Szigetvárott is. Gyula és Szigetvár 1566-ban ugyanazt a helytállást jelentették. Kerecsényi László, amikor már látta, nincs többé esély az eredményes védekezésre, feladta Gyulát. A törökök azonban nem tartották szavuk - János Zsigmond emberei nem voltak sehol, hogy a gyulai őrségnek legalább az életét megmentsék -, s a törökök a kivonuló védők többségét legyilkolták. Kerecsényi László feje is a porba hullott. Szigetvár nem adta meg magát, s amikor már nem volt esély a további védekezésre, Zrínyi Miklós és bajtársai kitörésük közben hősi halált haltak. Szomorú és gyászos katonahalál volt ez Gyulán is és Szigetvárott is.

Szulejmán szultán Zrínyi Miklós és katonái kirohanása előtt a tur- béki szőlőhegyen, a szultáni táborban elhunyt. Ezzel egy kornak is vége lett. De a magyarországi küzdelemben is új korszak kezdődött. Isztambulban belátták - két várostrom: Gyula és Szigetvár példáján -, nincs már könnyű győzelem Magyarországon. Ez a felismerés vezetett az 1568-ban megkötött Drinápolyi békéhez. Ezt követően 1591-ig „hideg béke” uralkodott a magyarországi és horvátországi végvári vonal mentén.