Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Hóvári János: Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratának indítékai: magyar-török helyzetkép a 16. század közepén
12 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN Vámbevételek vagy háború? A keleti kereskedelem „elrablása” és annak következményei S zulejmán szultán, amikor 1520-ban trónra lépett, új külpolitikai célokat tűzött ki: pozíciókat szerezni Közép-Európában és a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Ez gyökeresen más volt, mint amit apja és tanácsadói követtek. A stratégiaváltás ugyan hozott győzelmeket Magyar- országon (és nekünk könnyeket) és a Földközi-tengeren is, de a kár, ami ebből következett, sokkal nagyobb volt. Az Oszmán Birodalom Szulejmán szultán uralkodása alatt elveszítette azt a közvetítő szerepét az Ázsia és Európa közötti világkereskedelemben, amellyel a 15. század eleje óta rendelkezett, s amelynek kiteljesítése érdekében foglalta el Szelim szultán 1516-17-ben Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot. A birodalom gazdagsága, amit Szulejmán örökölt, többnyire ebből eredt: abból a rengeteg áruvámból és illetékből, amelyet a birodalom különböző szegleteiben az ott áthaladó áruk után róttak le. Az Ázsia és Európa közötti kereskedelem a Földközi-tengeren a Balkánon vezetett át, s az ebből fakadó jövedelmek a sztambuli kincstárba folytak be. Szelim szultán hajói, Egyiptom elfoglalását követően, a Vörös-tengerről kifutottak az Indiai-óceánra és megkezdték a harcot a portugálokkal, akik akkor fogtak indiai-óceáni kereskedelmi hálózatuk kiépítésébe. S ezzel vette kezdetét a „keleti kereskedelem” eltérítése a Közel-Keletről, az Indiai-óceánon át az Atlanti-óceánra. Ennek a megállítása - vallja e sorok írója - stratégiai érdeke lett volna az Oszmán Birodalomnak. Szulejmán szultán tanácsadói azonban ezt nem értették meg vagy az államérdek áldozatul esett az isztambuli hatalmi körök közötti harcoknak. A balkáni oszmán hatalmasságok ugyanis Szulejmán szultán trónra léptekor megjelentek nála és bepanaszolták atyját, Szelim szultánt, hogy a birodalom erejét keleten elpocsékolta és nem támadta Magyarországot, ahonnét gazdag zsákmánnyal lehetett volna visszatérni, mert Magyarország már gyenge. A balkáni érdekcsoport Szulejmán szultánt apja politikájának elvetésére vette rá. Amikor évtizedek múlva a birodalom vezetői észlelték, hogy a kincstárba nem jönnek a korábbi bevételek - ez az 1530-as évek vége, az 1540-es évek eleje -, akkor Szulejmán szultán nagyvezérei kísérletet tettek arra, hogy a portugálokat a Perzsa-öböl vidékéről, a Vörös-tenger vidékéről kiűzzék. Addigra azonban a portugálok úgy megerősödtek, hogy ez a vállalkozás sikertelen lett, és az oszmánok nem tudták visszaszerezni azokat a pozíciókat a keleti kereskedelemben, amellyel korábban rendelkeztek. Ez okozta a Kelet-Mediterráneum, azaz Velence gazdasági hanyatlását, de a mi hanyatlásunkat is. Mert az, hogy az Európa és Ázsia közötti kereskedelemnek azok az ágai, amelyek Erdélyen vagy a magyar Délvidéken keresztül vezettek, most más, tőlünk nagyon távoli utakra terelődtek. így Magyarország, sőt az egész kelet-közép-
