Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után

94 Kovách Géza ts=? Agrártörténeti tanulmányok Község Családok száma Igás ökör Ю bJ Tehén Juh és kecske Sertés Méhkas Komlós 69 126 119 95 558 150 4 Kurtics 146 260 124 199 1306 275 64 Kurtakér 52 83 16 69 35 82 12 Mácsa 92 173 135 93 1511 102­Magyarád 141 86 38 48 123 80 11 Pankota 175 344 50 205 309 181­Seprős 61 77 29 68 33 216 1 Simánd 274 409 315 394 2257 379 31 Szentanna 137 12 172 141­18­Szentmárton 101 3 230 330 242 69­Szintye 81 136 51 107 376 184 11 Szőlős 92 162 43 98 110 76­Talpos 78 254 33 206­415 14 Ternova 93 184 25 127 193 157­Vadász 100 153 50 133 129 147 16 Világos 286 380 151 165 582 172 28 Zaránd 128 208 133 268 1010 417 42 Zerind 91 189 101 222 170 243 18 Bélzerind 30 36 16 29­34 2 Összesen 3017 4521 2316 3973 10910 5067 362* * Aradi Múzeum Levéltára. 1765-1766-os dicalis összeírások. A statisztikai adatok tükrében érthetővé válik, miért nem vállal a jobbágy még a korlátlan kiterjedésű puszták világában sem nagyobb telekrészt, mint amennyinek meg­művelésére igavonó állataival különösebb megerőltetés nélkül képes. A mezővárosoktól, vásárhelyektől eltekintve, a községek többségében a jobbágygazdaságok főleg a szilaj ál­lattartásra rendezkedtek be, s mivel gabonát többnyire csak saját családjuk szükségletére termeltek, megelégedtek nyolcad vagy negyed telekkel, hiszen a szántóterület növekedé­se adó- és robotterheiknek emelkedését is magával vonta. Rendkívül jellegzetes e szem­pontból Mácsa helyzete, ahol 115 jobbágycsalád mindössze 14 telken gazdálkodik, ezzel szemben 266 szarvasmarhát, 135 lovat, 1511 juhot és 102 sertést tart. A Zarándi-hegység erdőségeiben meghúzódó, falvak jobbágysága egészen elma­radott viszonyok között gazdálkodott. Amíg ugyanis az alföldön a kétfordulós gazdál­kodás mindenütt érvényben volt, bár tagosítás híján az egyes fordulók több parcellára oszlottak, addig az említett erdővidék falvait a fordulók nélküli, rendszertelen talajváltó gazdálkodás jellemzi.32 E területeken a legtöbb faluban az 1771-es összeírás pillanatá­32 „Ezen Nép mindenféle földjeiket, egész a mostani időkig minden rend nélkül használta, gyakorta pedig na­gyobb kiterjedésű darab földeket darab ideig minden ugariás és trágyázás nélkül rendetlenül használván, ►

Next

/
Thumbnails
Contents