Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok Szatmár megyében az 1774-es úrbérrendezés idején
fc==? Jobbágy viszonyok Szatmár megyében az 1774-ES úrbérrendezés idején fcs=? 57 be és azt vallják, valójában nem is tudják, mikor és mennyit követelnek tőlük. Kegyén az örökös jobbágy 52 igás robotnapot, a szabadmenetelü 15 napot teljesít. Kismajtényon a négyökrös gazda 52 napot, a kétökrös 26 napot, a szabadmenetelü 15 nap robotot szolgált. Lázári szabadosai 18 napot dolgoznak családonként. Meddesen 12 napot, Mikolán 15 napot, míg az örökös jobbágyok 3 napot dolgoznak egy héten. Nagymajtényban az egész telekért 15 napot szántanak, ezenkívül 4 kereszt búza lerakását is kérik egy szabadostól. Nagyszokondon az örökösök 52 igás robottal, a szabadmenetelűek 12 igás vagy 24 nap gyalogos robottal tartoznak. Ugyanez a helyzet Papbikon is. Tőketerebesen, Sán- dorfaluban viszont tizenöt napot teljesítenek. Az igásrobotot általában négy marhával s külön hajtóval igényelték, de volt hely, ahol kétmarhás robotot is elfogadtak.24 Felsőfaluban egy 1763-as egyezség szerint egy kétökrös gazda tíz nap igás és négy nap gyalogrobottal tartozott s e mellett öt forintot is fizetett, míg a jószág nélküli gazda robotja 30 napra, taksája pedig két forintra emelkedett. A lénárdfalusiak, kik Nagybánya városának voltak a jobbágyai, jégvágással, őrségállással, szőlőmunkával s szőlőkaró-készítéssel is tartoztak.25 Megfigyelhető, hogy az úrbérrendezésig általában, a szokásjog alapján, az örökös jobbágy egy telek után 52 igás vagy 104 gyalogrobottal, míg a szabadmenetelü 12-15 igás, illetve 24-30 nap gyalogrobottal tartozott ugyancsak egy egész telek után. A gyakorlatban azonban ezt nem tartották be, hanem a fejlődő földesúri majorságok munkaerő-szükségletének megfelelően, teljesen rendetlenül követelték a robotot. Sokatmondó e tekintetben a kaplonyi jobbágyok vallomása: „Az örökös jobbágyok eleitől fogva, mióta tudgyák a Lakosok, semmi adót nem adtak, hanem Robottával szolgálták a Földes Uraságokat, valamikor Tettzett - olvashatjuk a kaplonyi, kilencpontos kérdőív válaszaiból. - A szabadmenetelűek szolgálattyának is nincsen bizonyos száma, hanem amire kívántatik télbe, nyárba hajtatnak és hol gyalog, hol marhával szolgálnak, azonkívül Esztendőnként 3 Rhénes forint Taxát fizetnek. A gyalogszeresek is valamikor kívántatik, gyalogszerben szolgálnak, egyébb iránt semmit sem adóznak, ebbéli szokás szerént való kötelesség mióta béhozatott a szabadmenetelűek részükről illyen móddal lehet 16 esztendeje, hogy azért a Teleken megmaradhassanak egymásra nézve, azon szolgálatot és adózást felvállalták.”26 A tartód jobbágyok azért panaszkodnak, hogy a robotnak semmi rendje s az örökös jobbágyok sokszor hetekig hajtatnak Aranyosmedgyesre. A tereppiektől családonként 108 napi kézi robotot is kértek. „Az örökös jobbágyok hol magok személyek szerint, hol pedig cselédeket küldik a robotra, még eddigi rend nem volt, egy héten hány nap, hanem amikor az uraság parancsolta, nyári munka idején megtörtént, hogy egy végbe minden nap is szolgáltak. Az 24 „Két marhával, maga szekerével, szántáskor mindazonáltal négy marhával, maga boronájával és ekéjével Uraságnak dolgozni tartozzék, hogy ha pedig valamely négy igás marhának fogyatkozása miatt megírt mód szerént a szántást meg nem tehetné, az ollyatén Jobbágy mással öszve fogván egy szántást két napi munkával végezzen, mindazonáltal ezen terhes munkát minden szántáskor csak egyszer megtenni tartozzék. Ha pedig négy marha mellé egy személy elegendő nem volna, akkor ez a Jobbágy egyet ugyan ollyast, aki minden munkára alkalmatos legyen, másikat pedig tsak marha hajtására valót tartozzék adni. Ezen két személy mindazonáltal különös kézi munkára ne fordíttassék.” Kaplony urbáriuma, 3. pont, 2. paragrafus. 25 Felsőújfalu és Lénárdfalu urbáriuma. 26 Kaplony urbáriuma.
