Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok Szatmár megyében az 1774-es úrbérrendezés idején
58 Kovách Géza á^=? Agrártörténeti tanulmányok ökrösök némellyek magok erejével egy héten három napot, némellyek öszve fogva egy héten az Uraságnak szolgáltak, másik hét magoké volt, némelykor pedig a másik héten három nap volt az magoké; mindéig helyben dolgoztak a magok határokon” - írják a nagygéci jobbágyok.27 Hasonló terhes robotoltatásról számolnak be a pusztadaróciak is.28 Avasfelsőfalu- ban tengeri-kapáláskor két hét, kaszáláskor négy hét robotot követeltek, ehhez adandó még a hosszúfuvar deszkával, három nap hajtóvadászat s minden gazdától egy szekér széna levágása, begyűjtése és behordása.29 Darahon, Dobrácsapátiban három nap robotot követeltek egy héten egy-egy családtól. A zsellérek robotja szintén változó. Görbédén 25 napot, Kismajtényban viszont hat napot kértek. Laczfaluban szénégetést és bányamunkát követelt a fiscus,30 máshol minden rend nélkül a földesúr szükséglete szerint robotoltak a zsellérek is. A robot tekintetében a Mária Terézia-féle urbárium eltörölt mindenféle különbséget, függetlenül attól, hogy örökös vagy szabadmenetelű jobbágyok voltak, s egy egész telek után 52 nap igás, illetve 104 nap gyalogrobotot írt elő. Ezt természetesen a telekrészek arányának megfelelően számították ki gazdánként. A házas zsellérek 18 a házatlan zsellérek 12 nap gyalogrobottal tartoztak. Ezzel végérvényesen eltűnt minden különbség a röghöz kötött, szabadmenetelű, újtelepes vagy szerződéses jobbágy között. Látszólag a szabadmenetelűek terheinek növekedését mutatja, a valóság azonban más, mert csak a kétféle jobbágyok közötti előny vagy hátrány tűnt el. Példák tömege igazolja a robotol- tatás rendezetlenségét, állandó növekedését. Sok esetben semmi különbséget nem tettek a jobbágy művelte föld mennyisége és minősége között, hanem feles számban robotolt mindenik család. A jövés-menést hol beszámították, hol nem. Valójában a Mária Terézia-féle úrbérrendezés egységesítette a robotot, meghagyta a szabad egyezkedés alapján történő robotváltság lehetőségét (mezővárosok), nem érintette a szabad költözködés vagy röghöz kötöttség kérdését. Az urbárium egyetlen pontja sem intézkedik a kérdésben, s az összeírások változatlanul feltüntetik, kik szabadmenetelűek, kik röghöz kötöttek. Az urbárium bevezetésekor azonban éppen a kettősség előnyeinek és hátrányainak eltüntetésével a röghöz kötöttség elveszti jelentőségét s ezt II. József pátense végleg tárgytalanná teszi.31 A jobbágytelki állomány pontos rögzítésével a falvak pontosan tudatában voltak robotkötelezettségeiknek, s ily módon annak megváltásában pontos adatok alapján egyezkedhettek. Ebben a tekintetben a statisztika32 a következőket mutatja: 27 Nagygéc úrbéri összeírása, kilencpontos kérdőív. 28 Pusztadaróc urbáriuma. 29 Avasfelsőfalu urbáriuma. 30 Görbéd, Laczfalu és Kismajtény urbáriuma. 31 Istoria Romäniei. III. Bucure^ti, 1964. 730., 740. 32 Az 1774-es Szatmár megyei úrbéri összeírások.
