Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - A romániai magyar történetírás a II. világháború után
316 Kovách Géza ьг=? Historiográfiai írások és Vekov Károly az 1595-1596-os székely felkelésről írott könyve 1979-ben, egy 1848- as tanulmánykötet pedig 1974-ben jelent meg. Feltétlen említésre tarthat számot Csetri Elek két Körösi Csorna Sándor-kötete (1979, 1984), egy Arad megye agrártörténetéről szóló tanulmánykötet e sorok írójától és Enyedy Sándor írása Déryné erdélyi szerepléséről (1975). A gyűjteményes kiadványok közül említsük meg a Népismereti dolgozatokat, a Művelődéstörténeti tanulmányokat, művészettörténeti dolgozatokat, zenetörténeti tanulmányköteteket és számos képzőművész életútjáról szóló kismonográfiát. Alkalmi kötetekként szót érdemel Tónk Sándor forráskiadványa az erdélyiek egyetemjárásáról a középkorban (1979), Dánielisz Endre könyve, Arany emlékek Nagyszalontán (1984), Binder Pál Közös múltunkba (1982), a Csetri Elek, Imreh István közös esszéje, Erdély változó társadalma 1761-1821 (1980). Bizonyos lehetőségekre teremtettek alkalmat a kiskapuk is. Ugyanis egyes román könyvkiadók esetenként nem zárkóztak el a magyar nyelvű könyvek megjelentetésétől sem. E tekintetben mindenekelőtt a Politikai Kiadóra kell hivatkoznunk. Már a neve is elárulja, hogy a kiadó mindenekelőtt a pártérdeket szolgálta, pártdokumentumokat, munkásmozgalmi füzeteket adott ki, de az enyhülés éveiben Bitay Ödön szerkesztősége alatt más tárgyú könyvecskéket is be lehetett csempészni a kiadó tervébe. Ebben a tekintetben mindenekelőtt az úgynevezett Testamentum sorozatot kell kiemelnünk. E sorozat a román-magyar közös múlt eminens személyiségeit kívánta népszerűsíteni. Ebben a sorozatban jelent meg Mocsáry Lajosról, Veress Sándorról, Bitay Árpádról, Márki Sándorról, Szabó Árpádról, Józsa Béláról méltatás és dokumentum-gyűjtemény. Ugyancsak a Politikai Kiadónál jelent meg Vajda Lajos terjedelmes könyve az erdélyi ipar történetéről, Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok címmel, Jordáky Lajos tanulmánykötete Szocializmus és történettudomány (1974), Demény Lajos könyve Bethlen Gáborról (1982) és Turzai Mária kötete a Vásárhelyi találkozóról (1977). A Tudományos és Enciklopédiái Könyvkiadó gondozásában Egyed Ákosnak sikerült 1975-ben megjelentetnie A parasztság Erdélyben című művét. Nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg az egyéni műhelyekről. Hivatkozhatunk Hajós József filozófiatörténeti, Izsák Sámuel orvostörténeti, Kötő József színháztörténeti, Juhász István és Sipos Gábor egyház- és művelődéstörténeti, László Ferenc zenetörténeti, Murádin Jenő festészettörténeti írásaira. Összefogó intézmény híján vidéki magányukban mint muzeológusok, levéltárosok vagy tanárok dolgoztak, s ha könyveket csak ritkán, de tanulmányokat, kisebb közleményeket közöltek, többnyire románul, nagyritkán magyarul, mint például Binder Pál Brassóban, Bunta Magda, Gyulai Pál, Papp Ferenc, Wolf Rudolf, Jakó Klára Kolozsvárt, Lakó Éva Zilahon, Benedek Zoltán Nagykárolyban, Glück Jenő Aradon, Tarisznyás Márton Gyergyószentmiklóson, Cserey Zoltán Sepsiszentgyörgyön, Benkő Elek Szé- kelykeresztúron, Incze László Kézdivásárhelyt stb.
