Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - A romániai magyar történetírás a II. világháború után
A ROMÁNIAI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN fcs=? 315 művelődés- és gazdaságtörténeti munkák megjelentetésére összpontosította a kiadó tevékenységét, és nem riadt vissza az adógarastól sem, melyet a hatalom megkövetelt. Ezeknek árnyékában szabadabb mozgásteret biztosított a rangos művek piacának. Ha a Kriterion történelmi vonatkozású kiadványait vizsgáljuk, rögtön kitűnik a több évtizedes kiesés súlyossága. Ezeket a könyveket órák alatt elkapkodták, sokszor csak a pult alól lehetett beszerezni. A kiadó aránylag jól fizetett. Figyelmet fordított a megjelent könyvek esztétikai külalakjára is. Tartalmilag vizsgálva ezeknek az éveknek történelmi vonatkozású termékeit, mindenekelőtt a forráskiadványoknál kell elidőznünk. Ezek keretében jelent meg a Székely Oklevéltár néhány kötete. Rendkívül értékesnek bizonyultak az úgynevezett Fehér Könyvek. Ezekben adták ki Benkő Samu szerkesztésében Bölöni Farkas Sándortól az Utazás Észak Amerikában múlt századi lejegyzéseit, Imreh István könyvét, A rendtartó székely falut, Boros Tamás emlékiratait Vásárhelytől a fényes Portáig címmel (Kacziány László szerkesztésében), Kiss Andrástól Varga Katalin perét, Csetri Elek előszavával Vass Pál emlékiratait Fegyver alatt címmel és Teleki Sándor visszaemlékezéseit (Emlékezzünk régiekről), Pápai Páriz Ferenctől Békességet magamnak és másoknak (Nagy Géza szerkesztésében), Szabó T. Attilától Méliusz Péter Herbárium- ját, Misztóthfalusi Miklós munkáit és Rettegi György emlékiratait Jakó Zsigmondtól, Apáczai Magyar enciklopédiáját Szigeti József gondozásában, Kovásznai Sándortól Az ész igazi útjánt (Kocziány László előszavával), valamint Wesselényi István kétkötetes naplóját Magyar András és Demény Lajos szerkesztésében. Rendkívül nagy népszerűségnek örvendett az úgynevezett Téka sorozat. A Csehi Gyula kezdeményezte heterogén jellegű, kis formátumú, de kecses ízlésű könyvecskék között számos történelmi tárgyú is megjelent, többek között Deák Farkastól Fogságom története (Kovács József gondozásában), Bolyai-levelek Benkő Samutól, ugyancsak tőle II. Rákóczi Ferenc írásai a Vallomásokból, Bethlen Gábor levelei Sebestyén Mihálytól, Bethlen Miklós önéletírása Bernád Ágoston gondozásában, Károlyi Dénes könyvecskéje a Székely vértanúkról, A megindult falu Egyed Ákostól, Jakó Zsigmond Philobiblonja, Wesselényi Miklós Balítéletekje (Veress Dániel gondozásában), Erdélyi jobbágyok panaszlevelei (Kovách Gézától), A céhes élet Erdélyben (Kovách Gézától és Binder Páltól), Deé Nagy Anikótól Teleki Sámuel és a Teleki Téka. Mint említettük a Kriterion felkarolta az egyéni tanulmányköteteket, de valamennyit meghatározott témakörrel. Ennek keretében fontos helyet foglalnak el a művelődéstörténeti kötetek. Legrangosabbak közülük: Jakó Zsigmond tanulmánykötete, írás, könyv, értelmiség (1970), Benkő Samu négy kötete: Bolyai János vallomásai (1968), Sorsformáló értelem (1971), A helyzettudat változásai (1977), Őrszavak (1983), Mikó Imrétől az Utolsó erdélyi polihisztor (Brassay Sámuel élete, 1971), Dávid Gyula és Mikó Imre könyve, Petőfi Erdélyben (1972), illetve Vita Zsigmondtól Jókai Erdélyben (1975), B. Nagy Margit művészettörténeti kötetei: Reneszánsz és barokk Erdélyben (1970), Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták (1973), Stílusok, művek, mesterek (1977), valamint Kelemen Lajos Művészettörténeti tanulmányok című könyve (1977). Ugyancsak a Kriterion dobta piacra Egyed Ákos tanulmánykötetét, Falu, város, civilizáció (1981), valamint a háromszéki 1848-49-ről írott könyvét (1979), Imreh Istvántól A törvényhozó székely falu forrásgyűjteményt (1983). Benkő Samu, Demény Lajos
