Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - A romániai magyar történetírás a II. világháború után
314 Kovách Géza Historiográfiai írások között volt lehetséges, nyugati államokba egyáltalán nem. Következésképpen a magyar, német, olasz vagy más, magyar múltat érintő levéltárakban, könyvtárakban a kutatás csak nagyon keveseknek adattatott meg, s akkor is csak alkalmilag, rövid időre és szoros ellenőrzés mellett. Hasonló volt a helyzet a külföldi kongresszusokkal, tudományos szimpóziumokkal is, ahová legfeljebb egy-egy privilegizált vagy hivatalosan kiküldött kutató juthatott ki, akkor is csak felülről megszabott témával, mely teljes mértékben igazodott a hivatalos román történelem kötelező szemléletéhez. Súlyos nehézségekkel kellett szembenéznie a kutatónak hazai szinten is. Minden forrásanyag a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó állami levéltárakba került. De a magyar forrásanyag megsemmisítéséről még napjainkban is keringő rémhírek nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak. A háborút követő zűrzavarban természetesen Erdélyben is sok családi levéltár, könyvtár elpusztult, de ami az állami levéltárakba került, azt gondosan megőrizték. Az már más kérdés, hogy a kutatási feltételeket nehezítették, sok esetben lehetetlenné tették. Egyrészt a kutatási engedélyek beszerzése ütközött rengeteg formai akadályba, másrészt sok anyagot zároltak, vagy mindenféle ürügyet keresve nem szolgálták ki a magyar kutatót. Hasonló volt a helyzet a dokumentációs könyvtárakban is. Kicserélődött a múzeumok, könyvtárak személyzete. A kiöregedett magyar levéltárosokat, könyvtárosokat leváltó, rosszul képzett új alkalmazottak szakmailag teljesen felkészületlenek voltak, magyarul sem tudtak, ott, ahol a forrásanyag többsége magyar volt. A Kriterion Könyvkiadó létrejötte és tevékenysége Az új remények, csak 1967-ben csillantak fel. Ennek előzménye Nicolae Ceau^es- cu, az új diktátor hatalomra kerülése volt. Ekkor virágzott a prágai tavasz. A kezdetben népszerű és reálpolitikusként induló, később fékevesztett személyi kultuszt elburjánoz- tató „Kárpátok géniusza” Bukarestben összehívott több mint száz magyar értelmiségit, türelmesen végighallgatta a panaszokat és óhajokat, melyeket természetesen azonnal el is hárított, de a tanácskozásnak mégis volt némi eredménye. Megszületett a pártirányítás alatt működő Magyar Tanács, a bukaresti N. Iorga Történeti Intézet kisebbségi tagozata Demény Lajos vezetésével, mely azonban rengeteg kompromisszummal csak egyetlen magyar nyelvű tanulmánykötetet tudott megjelentetni, megindult a román televízió heti egyszeri magyar nyelvű adása, a román fővárosban egy új hetilap (A Hét), s ami a leglényegesebb, hosszú vajúdás után Domokos Géza irányításával megalakult egy kisebbségi könyvkiadó, a Kriterion. Lényegében ez utóbbi tekinthető annak a rövid lélegzetű változásnak, mely lehetővé tette a romániai magyar történetkutatás eredményeinek hasznosítását. A kiváló taktikai érzékkel felvértezett Domokos Géza egyrészt élvezte az akkor még magas pártfunkciót betöltő Fazekas János teljes bizalmát, másrészt a magyar értelmiség töretlen támogatását, felmérte az adott lehetőségeket, de annak korlátozott jellegét is. Állandó harcban a pártcenzúrával, a történelmi vonatkozású írások esetében kerülte a konfliktusokat, politikailag semleges forráskiadásokra, egyéni tanulmánykötetek,
