Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága
ьг=? Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága í==? 297 nyó-tenyésztés stb. magyar földön is lehetséges. Elemzi mind Berzeviczy Gergely, mind Tessedik Sámuel javaslatait a magyar paraszt és a magyar falu felemelése és gondozása érdekében. Tessedik Sámuel életének bemutatása mellett erőteljesen bírálja kora rendszerét, az állam parasztpolitikáját s a parasztvédő támogatás hiányának tudja be a nagy társadalmi mozgalmakat. „A falu gondozásának rendszeres elmulasztása megbosszulta magát. Az alföldi munkászavargások és a kivándorlás csak igen veszélyes tünetek voltak, oly hibák következményei, melyeket az állam és társadalom okos gazdasági és szociális politikája mellett nem lett volna nehéz legalábbis jórészt elkerülni.”32 A magyar mezőgazdaság kérdéseivel több más tanulmányában is foglalkozik. Mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik vezetője s a Magyarországi Munkáspénztár Igazgatóságának másodelnöke közvetlen közelről ismerte a magyar mező- gazdaság s az egész hivatalos birtokpolitika hiányosságait. Ilyen irányú nézeteit 1911-ben fogalmazta meg a Magyar Társadalomtudományi Egyesület szaktanácskozásai során. Egy szerfelett alapos elemzés keretében olyan kérdéseket vetett fel, melyek hazai vonatkozásban ma is sürgetően aktuálisak, mint például a telekkönyv fontossága, a tagosítások kérdése, a közlegelő rendezetlensége, gondozatlansága és elégtelensége, a földbirtok öröklésével és forgalmazásával kapcsolatos kérdések, a kötött birtokok ellehetetlenülése, az erdők, de főleg a közbirtokosságok kérdése, a mezőgazdasági szakértelem elégtelensége. Ha jól beletekintünk e kérdéskörbe, bizony nem nehéz felismernünk a mai Románia mezőgazdaságának súlyos hiányosságait, mindenekelőtt a földtulajdon, s még közelebbről a közbirtokosságok teljes rendezetlenségét. Bár eleve ellene van mindenféle szociális izgatásnak, mégis szorgalmazza a mezei munkások sorsának sürgős javítását. Az utat főleg a falusi szövetkezetek, a mezőgazda- sági hitelintézetek fejlesztésében és az állam támogatásában véli felfedezni. Példaként állítja a Magyar Gazdaszövetséget (1892) és a Hangya Szövetkezetei (1898). A szövet- kezesítés kérdésében harcostársa gr. Károlyi Sándornak, Darányi Ignácnak és gr. Des- sewffy Aurélnak.33 Közös céljuk a magyar mezőgazdaság érdekeit érvényre juttatni a kettős monarchiában.34 Gaál Jenő nemzetgazdaságtana Mint már említettük, Gaál Jenő műegyetemi előadásait 1894-ben kezdte meg a nemzetgazdaságtani tanszéken. Ötévi kurzusainak összegezését 1899-ben jelentette meg két kötetben A nemzetgazdaságtan rendszere címmel. A közel 700 oldalas, tantörténeti jegyzetekkel és bőséges irodalommal teletűzdelt tananyag jól körülhatárolt fejezetekre oszlik s mintegy tükrözi Gaál Jenő nemzetgazdasági és szociálpolitikai nézeteit és rendszerét. Bár meghatározása és címe szerint gazdaságtana nemzeti jellegű, de egyben 32 Uo. IV. fejezet. 33 Gaál Jenő: A magyar birtokpolitika irányelvei. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület 1910/11. évi birtokpolitikai munkatanácskozásának eredményei. Nemzetgazdasági I. 366-426. 34 Gaál Jenő: A nagybirtok jelentősége. Magyar Társadalmi Szemle. Budapest, 1910.; Nemzetgazdasági I. 939- 984.; A magyar birtokpolitika irányelvei. Uo. 366-428. L. még: Gaál Jenő: Telepítési munkaértekezlet 1901-ben. Uo. II. 188-192.; Újabb munkaértekezlet a földbirtokreformról. Uo. II. 192-202.
