Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Historiográfiai írások - Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága

298 Kovách Géza fc=? Historiográfiai írások a világgazdaság szerves része is, azt már egy 1886-ban tartott értekezésében világosan leszögezte, megállapítva: „a világgazdaság egyetemes”.35 Szerinte a tudomány gyakorlatilag hasznosítható felfedezései rögtön közkincs- csé válnak, mert minden tudományos tény az összes nemzetek közös tulajdonát képezi. Amilyen mértékben kiegészül az emberiség egységes gazdasági szervezete, annál hatá­rozottabban válik az egyes népek anyagi és szellemi különállása lehetetlenné, s a nem­zetek az egésszel szemben mindinkább a részek szerepére lesznek utalva s ha boldogulni kívánnak, az egész törvényeihez kell mindenben alkalmazkodniuk - állítja. A további­akban pedig leszögezi, hogy egy népnek nincs módjában a gazdasági egység fejlődését megakasztani, s a világgazdaság életműködését már nem szabad semmiben figyelmen kívül hagyni.36 Ez a pragmatizmus jellemzi egész nemzetgazdasági rendszerét. Bár számos írásá­ban bírálta a klasszikus angol közgazdaságtannak a korlátlan szabad versenyre összpon­tosított rendszerét, egyetemi kurzusaihoz alapvetően tanulmányozta egyrészt a kora ka­pitalizmus jelesebb közgazdászait (Adam Smith, David Ricardo, Jean Charles Léonard de Sismondi, Jean-Baptiste Say, Friedrich List, Thomas Robert Malthus, Pierre-Joseph Proudhon), kiket előadásaiban rendszeresen elemzett is, figyelme kiterjedt a szocialista tanokra is, kezdve az angol chartistákkal s befejezve Marxszal. Végeredményben kurzu­sai egy komoly alapossággal kidolgozott pragmatikus közgazdaságtan klasszikus példá­ját szolgáltatják. Az első kötetet hat könyvre osztja. Az első könyv további hat fejezetre oszlik, me­lyek keretében, a bevezetés után, röviden áttekinti a gazdasági élet történeti fejlődését, a gazdasági élet alakulásának anyagi és erkölcsi feltételeit és a gazdaságtörténeti kutatás módszereit. A legsokatmondóbb az ötödik és hatodik fejezet. Vegyük sorra az ötödik fejezet részleteit. Ez a fejezet a nemzetgazdasági eszmék fejlődésének történetét elemzi. Gaál sorra veszi a nemzetgazdaságtan korszakait, a görög-római világ, a középkor és az újkor kezdetének gazdasági életét, majd rátér a merkantilisták és fiziokraták tanainak ismer­tetésére. A további passzusok végigtekintenek Adam Smith, Thomas Robert Malthus, Jean-Baptiste Say, John Stuart Mill tanain, végeredményben a klasszikus angol közgaz­daság apostolain, hogy a következőkben ugyanilyen körültekintően elemezze a francia és a szabadelvű német iskola képviselőit (Friedrich List, L. Stein, A. Schaffe). Ezt követő­en röviden áttekinti az osztrák, olasz s a hazai magyar fejlődést is. A VI. fejezet a szocializmus történetével foglalkozik. Gaál azonban azonos egy­ségben tárgyalja mind az utópisztikus, mind a későbbi, úgynevezett tudományos szocia­lizmus legkülönbözőbb tanait. így például a kollektivista szemléletnek kommunisztikus elemeit látja mind az ókorban, mind a korai kereszténységben, nem kevésbé az egyes középkori szekták működésében is. Az utópisták tekintetében Thomas Morus, Robert Owen, E. Godwin, Gracchus Babeuf, Saint-Simon elképzeléseit taglalja, majd rátér a szo­cialista tanokra. Sorra veszi Louis Blancot, Pierre-Joseph Proudhont, Bakunint, Lassal­35 Gaál Jenő: A világgazdaság és kultúrái egység fejlődéséről. Felolvastatott Budapesten az Országos Ipari Egyesü­let, az Iparoktatás, a Fővárosi Ipari Kör által közösen rendezett felolvasási ciklusban, 1886. március 30. Arad, 1886. 36 Gaál Jenő: A nemzetgazdaságtan rendszere. I—II. Budapest, 1899.

Next

/
Thumbnails
Contents