Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága
296 Kovách Géza ts=> Historiográfiai írások Széchenyi közgazdasági alapeszméit az első világháborút követő években több tanulmányában is ismertette.26 Gaál Jenő Széchenyi közigazgatási alapeszméit tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy Kossuth nem vitt végbe olyan gyökeres átalakulást alkotmányunk struktúrájában, mint Széchenyi, mert társadalmi reformjaival, alkotásaival, írásaival ő döntötte meg a rendi világ előítéleteit. Gaál szerint Széchenyi felismerte a nemzetgazdasági törvények szem előtt tartásának fontosságát, tisztában volt a hazai nyersanyagtermelés fejlesztésének szükségességével, de azzal is, hogy azt lehetőleg itthon kell feldolgozni, ehhez azonban tőke kell, hozzáértő szakértelem, mert csakis ezen az alapon lehet megteremteni a nemzeti ipart. Széchenyi azt is felismerte (Stadium), hogy a nemzetgazdaság alapja a nemzeti fogyasztás, ami azonban a fogyasztók fizetőképességétől függ. A szabad fejlődés azonban olyan lehetetlen akadályokba ütközik, mint az ősiség, mely akadályozza a hitelélet kifejlődését, továbbá a jobbágyság intézménye az értéktelen robotkényszerrel együtt, továbbá a kiváltságok és az egyedárúság rendszere s nem kevésbé a szakértelem hiánya.27 Gaál Jenő birtokpolitikai elképzelései Nem vitás, hogy Gaál Jenő szociálpolitikai elvei, mély pietizmusa talaján is, mérsékelten konzervatív alapokon érlelődtek ki. Ez jellemzi birtokpolitikai elképzeléseit is. Ideálja Széchenyi, híve a mezőgazdaság modernizálásának, de nem a radikális földreformnak s elítéli az agrárszocialista mozgalmakat is.28 Nézeteit a magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági oktatás két prominens alakjáról írott kismonográfiájában is kifejti. Az egyiket 1902-ben jelentette meg, melyben Ber- zeviczy Gergely XIX. század eleji mezőgazdasági elképzeléseit méltatja,29 a másik, még alaposabb elemzés már az első világháború utolsó esztendejében látott nyomdafestéket s ebben Tessedik Sámuel életét és alkotásait elemzi.30 Gaál Jenő Tessedikről írott művének bevezetőjében leszögezi: „A világháború fejleményei világosan és nagyon meggyőzően megmutatták, hogy azok az országok, ahol ez még nem késő, sem a könnyelmű francia, sem a nagyszabású, de egyoldalú angol példa után nem indulhatnak helyesen és minden haladási törekvések mellett a fejlődést kell szem előtt tartani, mert a hangzatos jelszavak kedvéért való elhanyagolása a nyers termeléssel együtt a vidék emberanyagának már csak honvédelem szempontjából is végzetes következményekre vezet.”31 Minekutána részletesen nyomon követi Tessedik Sámuel életútját, a szarvasi tudós gyakorlati oktatási rendszerével foglalkozik, aki kísérleteivel bebizonyította, hogy az istállózás, gyümölcsfa-nevelés, méhészet, selyemher26 Széchenyi közgazdasági alapeszméi. A Széchenyi-ciklus harmadik kötete. 1923.; Széchenyi, az Országos Gazdasági Egyesület alapítója. Köztelek. 1925/11. 8.; A Széchenyi „Hitel” című korszakos munkájának centenáriuma. MTA ünnepi előadás. 1918. III. 24. 27 Nemzetgazdasági 1.184. 28 Az alföldi munkásmozgalom. Budapest, 1891. 29 Gaál Jenő: Berzeviczy Gergely élete és müvei. Budapest, 1901. 30 Gaál Jenő: A falu gondozása. Tessedik Sámuel élete, alkotásai és müvei. Budapest, 1918. 31 Uo. 7.
