Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága
fc==? Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága fc==? 295 egészen Bebelig és Marxig, s arra a következtetésre jut, hogy a szocializmus a létező társadalom fennálló alapjain a széles rétegek elégedetlensége folytán keletkezik. A fennálló társadalmi, politikai rend felforgatására irányult, minden korban létezett valamilyen formában s a jövőben is fog létezni. Bár a különböző korokban jelentkező szocialista mozgalmak nagyon is különböztek egymástól, egyben azonosak voltak: a társadalom gyökeres átalakítására törekedtek. Gaál szerint a modern szocialista mozgalmak a kultúra olyan nélkülözhetetlen intézményeit támadják meg, mint az egyéni magántulajdon és a vállalkozás feltétlen szabadsága. Végső következtetése, hogy a szocialista tanok legnagyobb része tévedésen alapszik és a tömegek hatalmi vágyának teljesülését is ígéri.19 A társadalmi ellentmondások feloldhatóságát patriarchális módon képzeli el, s végkövetkeztetésében visszatér Carlyle-hez. „Carlyle érdeme nem valami mentő gondolat formulázásában áll - írja Gaál -, hanem abban, hogy egy kipróbált, négyezer év tanulsága szerint egyedül helyes és célravezető nagy vezéreszmét mutatott be: azt, hogy a társaságban született ember nem a magáé, és hogy boldog akkor lehet, ha a természet törvényei szerint odaadással szolgálja azt a közösséget, amelyhez tartozik, melytől ő mindent kapott és amelynek azért mindenével odaadással kell rendelkezésére állania.”20 Gaál Jenő Carlyle tanait vonatkoztatja a magyar történelemre is. Szerinte e tanok tökéletesen illenek Széchenyire is, mert Széchenyi szerint is a valódi boldogság nem a vagyonosságban, nem a rangban, nem a hatalomban, hanem a közösségét híven teljesítő romlatlanságban van.21 Hivatkozása érthető, mert Gaál Jenő nemzetgazdaságtanának ihletője gr. Széchenyi István, a legnagyobb magyar. Négy évtizedig szolgált Széchenyi eszméinek terjesztése érdekében, rendszerbe foglalta Széchenyi nemzetfejlesztő politikáját. 1911-ben kezdeményezte az úgynevezett Széchenyi-ciklust, melynek keretében kora számos tudósa tartott rangos értekezést, többek között gr. Andrássy Gyula, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Ferdinándy Géza, Imre Sándor, Márki Sándor, Pauler Ákos, Prohászka Ottokár, Ravasz László, Tolnay Vilmos, Zsilinszky Mihály s ő maga is. E nagy sikerű előadássorozatra támaszkodva indította el a Franklin Irodalmi Könyvkiadó és Nyomda Vállalat Kultúra és Tudomány sorozatát. Közel 40 éves kutatásai során mintegy tucat Széchenyi-tanulmányt tett közzé, melyekben felölelte Széchenyi eszmevilágát. Akadémiai székfoglalóját is Széchenyiről tartotta 1909. február 8-án.22 Ezt megelőzően az Egyetemi és Főiskolai Ifjúság Országos Széchenyi Szövetségében értekezett Széchenyi aktualitásáról.23 A Széchenyi-ciklus megnyitó ülésén a Nemzeti Múzeum nagytermében 1911. november 12-én beszélt a Szé- chenyi-kultuszról és Széchenyi eszmevilágáról.24 Széchenyi társadalompolitikájáról két tanulmányt is írt, egyet 1910-ben, a másodikat pedig a Széchenyi-ciklus második előadásaként 1912-ben.25 19 Gaál Jenő: A modern szocialista viszonyok kialakulása. Nemzeti Nőnevelés. 1907.1—III. füzet; A szocializmus fejlődésének logikája. Magyar Társadalmi Szemle. 1908.295-300.; Lanyha szociálpolitika. Uo. 1912. 365-375. 20 Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere. 89. 21 I. m. 94. 22 Széchenyi mint iparfejlesztő. Nemzetgazdasági I. 198-225. 23 Széchenyi jelentősége napjainkban. Társadalomtudományi Szemle. 1908.471-475. 24 Nemzetgazdasági I. 113-150. 25 Széchenyi társadalomtana. Társadalomtudományi Szemle. 1919. 281-293.; Széchenyi társadalmi politikája, Széchenyi eszmevilága. II. köt. 1912. Nemzetgazdasági I. 151-169.
