Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága
294 Kovách Géza е==? Historiográfiai írások szolgáltak nemzetgazdaságtanának elméleti megalapozásához. Ebben a tekintetben történetfilozófiáját Thomas Carlyle, gazdaságtörténeti fejtegetéseit pedig Széchenyi István műveiből merítette. Thomas Carlyle társadalompolitikai rendszeréről írt terjedelmes értekezését 1887- ben tette közzé. Carlyle életrajzi adatai mellett mindenekelőtt a francia forradalomról írt háromkötetes művét elemzi. Különös hatással van rá az angol történész pietista keresztény szelleme. Elfogadja Carlyle elvét, hogy a társadalom és az egyén közötti természetes viszonyt teljesen érezhetővé, mintegy kézzelfoghatóvá kell tenni. Szembehelyezkedik a klasszikus angol nemzetgazdasági iskolával, mely a gazdasági élet szervezetének fő tényezőjévé és egyetlen jogosult mozgatóerejévé az önzést tette. Eszerint a magára hagyott és kizárólag önérdeke után induló ember szerves természete gazdasági eljárásával a legalkalmasabb arra, hogy a társadalom összhangját megteremtse és megtartsa.15 Ugyanakkor elismeri, hogy a társadalom vezetésre van utalva és a legkétségtelenebb jogok közé tartozik, hogy a gyenge és kevésbé okos az erős és bölcs által vezettessék. A természet rendelése ez - írja a továbbiakban - s a társadalom addig küzd, vonaglik és szenved, míg e törvény meg nem valósul. „A vezettetés jog, de a vezetés súlyos kötelesség is, mert az uralkodás alatt nem a nyers erőt, hatalmaskodást kell érteni, hanem azt a felelősségteljes munkát, melynek természetével semmi sem ellenkezik jobban, mint az avatatlan dilettantizmus és a vezető hivatása az is, hogy a társadalom jólétében szükséges erkölcsi gyarapodásról gondoskodik.”16 Carlyle történetfilozófiai nézetei domborodnak ki egy kilenc évvel később kiadott tanulmányában is, melyben szembeszáll az osztályharcra alapozott történetfilozófiával. Elve az, hogy a társadalmi béke, a társadalmi egyensúly megteremthető jóléti intézkedésekkel. A szocialista állam eszméjét természetellenesnek véli, de ugyanakkor figyelmeztet is a készülő, a közeledő szocialista forradalom veszélyére s erőteljesen hangsúlyozza a munkásvédelmi törvények fontosságát. Ebben a tekintetben Carlyle-t idézi. „Az ember egyénisége és társas természete kívánalmait egyenértékűeknek kell elismerni. A társas élet békés fejlődésének követelményei éppen oly nyomatékkai bírnak, mint az egyén érvényesülésének feltételei. A kettőt összhangba kell hozni, hogy egyik se valósuljon meg a másik rovására. Az individualizmus mai túltenyésztésével szemben a szocializmus túl- tengését elősegíteni annyi lenne, mint ismét túllőni a célon, mely eljárás újból reakcióra, az egyéniség szabad mozgásának kíméletlen, minden közérdeket szem elől tévesztő kiszorítására vezetne.”17 A munkásvédelmi intézkedések tekintetében elfogadhatónak tekinti Arnold Toynbee nézetét is az állam beavatkozó szerepét illetően, különösen olyan kérdésekben, mint a munkaidő, avagy a betegbiztosítás.18 Az osztályharc szocialista tanaival szemben később egyéb tanulmányaiban is keményen szembeszáll. 1907-ben a Nőegyesületek Országos Szövetségében tartott előadásában részletesen végigkíséri a szocialista eszmék fejlődését a chartizmustól kezdve az angol trade-unionokon, a francia szocialistákon s a német szociáldemokrácián keresztül 15 Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere. Budapest, 1887.40. 16 I. m. 43. 17 Gaál Jenő: Társadalmi béke a közgazdaságipatriarchalizmus alapján. Budapest, 1896. 18 I. m.
