Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
i==? MÁRKI SÁNDOR (1853-1925) 271 vezetőségénél: a megye monográfiájának elkészítését a Kölcsey Egyesület irányítsa, de a megye és a város pénzügyi támogatásával. Az egyesület Jancsó Benedeket kérte fel egy alaposan dokumentált átirat megszerkesztésére mind a vármegyéhez, mind a városhoz. Az eredeti terv szerint a monográfia három részből állana. Az első kötet a történelmi, a második az etnográfiai, a harmadik a gazdasági-statisztikai anyagot tartalmazná; e kötetek összköltsége mintegy 12 700 forintra rúgna, s ebből 6000-et biztosítana a megye, 3000-et pedig a város. A fennmaradó összeget a Kölcsey Egyesület fedezné. A szerkesztéssel megbízott Jancsó 1885. április 20-án a következő tervet terjesztette elő: a történelmi rész 50 ív terjedelemben, ívenként 60 forint tiszteletdíj mellett bízattassék Márki Sándorra, a második rész 40 ív terjedelemben, 50 forint ívenkénti tiszteletdíj mellett dr. Simonkay Lajosra és Lóczy Lajosra, míg a harmadik kötet, a néprajzi rész - a magyar, román és német lakosságnak megfelelően - Jancsó Benedekre, loan Goldi§ra és Horovitz Lipótra. A közgazdasági és statisztikai leírást dr. Gaál Jenő közgazdász vállalta. Ez utóbbi kötetet 40 ívre tervezték, ívenként 40 forint tiszteletdíj mellett. Nem célunk a végül is öt kötetre sikerült nagy monográfia-vállalkozás folyamatának ismertetése, meg kell elégednünk itt a Márki vállalta történeti rész rövid méltatásával. Márki 1886-ban látott hozzá a monográfia elkészítéséhez, s a munkát Aradról történt távozása után is folytatta. Költségeinek fedezéséhez mind a megye, mind a város komoly összeggel járult hozzá, s a munka menetéről Márki külön jelentésben számolt be.28 LIatévi kemény kutató és szerkesztő munka után végre 1892-ben megjelenhetett a monográfia első kötete (a legrégibb időktől a török hódoltságig). A mű az első világháború előtt készült müvek közül a legsikerültebb megyei monográfiáink egyike, Márki ügybuzgalmának, lelkiismeretességének és alaposságának tanúságtétele. Tudományos alapossága kitűnik abból, amit maga írt az első kötet bevezetőjében: „Hat év alatt bejártam a vármegye egész területét, kutattam [hazai] s külföldi számos levéltárban, átvizsgáltam a kiadott okleveleket, a kérdésre vonatkozó irodalmat s lekötelezettje lettem száznál több írónak, tudósnak, gyűjtőnek és érdeklődőnek, kik türelemmel adtak fölvi- lágosításokat”.29 Három évvel később megjelenik a még terjedelmesebb és még alaposabb második kötet, amelyben a XIX. század utolsó negyedéig tanulmányozza a megye történetét, különös tekintettel a gazdasági és társadalmi kérdésekre. Adatbősége máig is nélkülözhetetlenné teszi e két kötetet nemcsak a helytörténészek, hanem a hazai történelem általános kutatói számára is. Márki szerénységére vall, hogy fantasztikus adatgazdagsága ellenére sem tekintette művét véglegesnek. „Talán sikerült megalkotnom azt a keretet, amelyben Arad múltjának kutatását az eddiginél több sikerrel lehet folytatni - írja a monográfia második kötetének előszavában. - Könyvem egyik-másik része máris alkalmat szolgáltat hozzászólásokra, eltérő megjegyzésekre. Magam örülnék a legjobban, ha munkám fölkelthetné a kutatók érdeklődését, hogy tanulmányaik tisztázni segítsék a két törvényhatóság [a megye és a város] múltjának elég nagyszámú, vitás pontjait.”30 28 Az aradi Kölcsey Egyesület évkönyve. 1886.81-82. 29 Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Arad, 1892. VI. 30 Uo. II. Arad, 1895. VI.
