Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
272 Kovách Géza ь===? Historiográfiai írások Kétségtelen, hogy a monográfia megjelenése óta eltelt nyolc évtized a történetkutatásban sok új eredményt hozott, s az értékelések mércéje is sokat változott. így nyilvánvaló, hogy Márki egyik-másik okfejtése ma már felülvizsgálatra szorul. Az is bizonyos viszont, hogy Márki munkamódszerét a legtökéletesebb pontosság és aprólékos részletesség jellemzi. Kutatásai során összegyűjtött, lemásolt és rendszerezett minden fellelhető dokumentumot. Kötetekre menő feljegyzései, oklevélmásolatai éppen ezért a mai kutatók számára is hiteles forrást és nélkülözhetetlen támogatást jelentenek. Márki kétkötetes aradi monográfiájának legértékesebb részei éppen a mai kutatókat is annyira érdeklő gazdaságtörténeti fejtegetései, egy szorosabban zárt tájegység mezőgazdaságának, iparának, kereskedelmének részletekbe menő tanulmányozása, felmérése. Nem kevésbé fontosak a széles paraszttömegek életét és mozgalmait elemző fejezetek. Végezetül figyelmet érdemelnek a közművelődés, irodalom, tudomány és képzőművészetek helytörténeti problémáit boncolgató részek is. A mai kutatás szempontjából rendkívüli módon figyelemre méltók Márki Sándor kéziratai is. Ezeknek egy része a szegedi egyetem könyvtárában maradt, mások a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában találhatók, s végezetül az aradi monográfia készítése során összegyűjtött kéziratok az aradi városi könyvtár birtokában vannak. Ez a vaskos kéziratcsomó Márki aradi tanárkodásának emléke, a kétkötetes megyei monográfia adattára. A gyűjtemény valójában 16 kötetből áll, s többnyire a vármegyére vonatkozó oklevelek, statisztikai adatok és feljegyzések másolatait tartalmazza. Ezeknek nagyobb hányada kiadatlan, sőt számos oklevél eredeti példányának hollétét sem ismerjük. A pontosan összeállított, időrendben lajstromozott oklevélmásolatok kötetenkén- ti rendezése arra enged következtetni, hogy a szerző gyűjteményét nem csak dokumentációs adattárnak szánta, hanem külön vármegyei oklevéltár kiadásának gondolata is foglalkoztatta. Érthető tehát, hogy a kéziratok nemcsak a helytörténet kutatóinak nyújtanak jelentős segítséget, hanem a jobbágyviszonyok és parasztmozgalmak tanulmányozóinak is.31 Márki Sándor kilenc évig tanárkodott Aradon. E munkássága azonban kitörölhetetlen nyomot hagyott a város művelődési életének történetében. Maga Márki is mindig a legnagyobb örömmel gondolt vissza itteni munkásságára. 1906-ban, 25 éves tanári jubileuma alkalmával mondotta Kolozsvárt: „...Hálával és tisztelettel emlékszem az aradiakra, kiknek nevében egyik legkedvesebb tanítványom [Krenner Miklós (Spectator)], aradi katedrám örököse szólt hozzám. [...] Különös kegyelemnek tekintem, hogy először is az aradi főreáliskola és főgimnázium - akkor még egy igazgatás alatt egyesült - tanári karának tagja és jegyzője lehettem. Mert elvitathatatlanul ez volt akkor a legjobb középiskolai tanári kar, a középiskolai tanári kar, a középiskolai reformpárt vezetője. Egyik a másikat buzdította tudományos, iskolai és társadalmi lankadatlan munkájával s az egészt a különös szeretet és megbecsülés érzülete kötötte össze. Tanári egyéniségem ebben a nagyon kedves környezetben fejlődött ki”.32 Márki Sándor valóban Aradon vált, formálódott komoly értékű, haladó szemlé31 Kovách Géza: Márki Sándor aradi kéziratai. Korunk, 1961/6. 709-711. 32 Márki tanári jubileuma, 1906. október 14. Különlenyomat az Újság 1906/285. számából.
