Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)

éí=? MÁRKI SÁNDOR (1853-1925) fc==5

265

mint az Orczy-Vásárhelyi könyvtár őre. Aradi tanárkodása alatt kiváló képességű pedagógusként is érdeklődést kelt maga iránt.8

Aradi tartózkodásának legértékesebb fejezetét azonban történelmi kutatásai jelentik. Itteni tanárkodásának egész idején pedagógiai tevékenységét szorosan összeköti gazdag publicisztikai munkássággal. Sorra közli írásait a különböző folyóiratokban és a helyi sajtóban.9

Mint az Orczy-Vásárhelyi könyvtár őre, értékes rendező-rendszerező munkát fejtett ki. E dokumentációs könyvtár elsősorban Márki Sándor munkájának eredményeként vált használhatóvá a kutatók számára is.10

Rendkívül gyümölcsöző munkát végez Aradon mint a Kölcsey Egyesület rendes tagja s több éven át titkára. Az egylet 1881. január 16-án alakult azzal a céllal, hogy tömörítse az aradi tudományos élet képviselőit, megszervezze ismeretterjesztő felolvasások és előadások tartását, pályadíjakat tűzzön ki, városi kézikönyvtárat alapítson, emlékünnepélyeket rendezzen stb.11

Márki Sándor az első naptól kezdve lelkes munkatársa lett a Kölcsey Egyesületnek s elsősorban helytörténeti előadásaival igazolta alaposságát, a román nép és az együttlakó nemzetiségek közös múltja iránti érdeklődését. A Kölcsey Egyesület keretében tartott értekezései közül említést érdemelnek a csálai várról, a szentannai avar gyűrűről, az 1848-1849-es polgári demokratikus forradalom aradi napjairól tartott előadásai. A Kölcsey Egyesület keretében végzett hétéves működésének eredményeként Márki Sándor nem kevesebb mint kilenc értekezést tartott s ezek mindegyike megjelent nyomtatásban is.12

Mikor Márki 1886-ban elhagyta Aradot s a VII. kerületi állami gimnázium tanáraként Budapestre költözött, a Kölcsey Egyesület meleg szavakkal búcsúztatta lelkes pártolóját. „Nem kis veszteség érte egyesületünket azzal, hogy dr. Márki Sándor, az egyesületnek kezdettől fogva páratlan buzgóságú alelnöke [...] áthelyezése miatt szeptember 14-én beadta lemondását [...] - mondotta titkári jelentésében Dömötör László. - Nem tudom, hogy nem sértem-e meg az érdemes távozónak ismert szerénységét akkor, ha jelentésemben hangsúlyozni fogom azt a veszteséget, melyet távozása okozott. Hogy miképpen kell egy eszméért lelkesülni, ha ennek érdekében síkraszállottunk, hogy miképpen kell mindig résen lenni minden körülményekkel szemben s hogy’ kell az odaadó

8 Szebenyi i. m. 1201., 1215.

9 Négy község. 1879. 285.; Arad megye egy kétszázéves térképen. Alföld. 1882/7.; Oklevelekről és oklevelekből. Alföld. 1883/147.; Forray András esete. Alföld. 1884/8-9.; Csála és vára. Alföld. 1885/75.; Németül: Neue Arader Zeitung. 1885/52.; Arad fölszabadulása a török iga alól. Alföld. 1885/282.; Az aradi Hegyaljáról. Alföld. 1885/236.; Kossuth utolsó napja Aradon. Arad és Vidéke. 1882/84.; A modenai herceg aradi uradalma. Alföld. 1887/232.; Az aradi vár foglyai 1850-ben. Alföld. 1883/297.; A simándi országgyűlés. Alföld. 1888/133.; A temesvári szerb kongresszus. Aradi Hírlap. 1884/121-124.; Az aradi lapok történetéből. Aradi Hírlap. 1884/147-156.; Arad 1848 második felében. Aradi Hírlap. 1884/234.; Arad színészettörténetéből. Aradi Hírlap. 1884/224.; Középkori freskók megyénkben. Aradi Közlöny. 1886/38.; Péró zendülése. Aradi Közlöny. 1886/94. stb.

10 Himpfner Béla: Az aradi királyi fögymnasasium története. Arad, é. n. 102-103.

11 Az aradi Kölcsey Egyesület évkönyve. 1882.

12 A magyar glóbus. Az aradi Kölcsey Egyesület évkönyve. 1882.; Csála és vára. Uo.; A szentannai avar gyűrű. Uo.; Eszterházy gróf nádorsága. Uo. 1883.; Lugossy József emlékezete. Uo. 1884.; Arad őskorából. Uo. 1885.; Aradnak 1848/49-iki viharos napjairól. Uo. 1886.; Nyelv és katonaság. Uo. 1888.