Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
266 Kovách Géza t5=? Historiográfiai írások lélek buzgalmának képét rányomni mindenre, ami ennek az eszmének diadalra jutását érinti s fáradalmat nem ismerve, a kishitű[eket] bátorítva, ellentéteket kiegyenlítve, hogy’ kell az ármány és sötétség fegyverei ellen küzdeni szívós kitartással és tántorítha- tatlanul, ebben dr. Márki Sándor olyan mesterünk volt, hogy ha valóban figyelmes és hálás tanítványainak fogunk bizonyulni, az egyesület minden körülmények között fenn fog állani.”13 Az aradi Kölcsey Egyesület azonban nem szakította meg kapcsolatait Márki Sándorral, ki ekkor már a vármegye monográfiáján dolgozott, hanem 1886. október 31-én tiszteletbeli tagjává választotta. Márki meleg hangú levélben köszönte meg a figyelmességet: „Követtem az egyesületnek nevét s nevével irányt adó nagy férfiú, Kölcsey tanítását, azon kevesekhez s mennél szorosabban csatlakoztam, kik a jót és szépet szeretni s arra törekvőnek tetteit méltányolni tudják, és fáradalmaim jutalmát önérzetemen kívül a kevesek jóváhagyásában kerestem” - írja. - „Hálás köszönettel fogadom ilyetén választásomat, mely egyúttal küldetés. Ez a vele járó föladat örökre odafűz engem Aradhoz, melyet nem szüleimnek, hanem feleségemnek, kislányomnak első csókja és egy sok munkában sok lelki nyugalmat adó életpályámnak megkezdése tett igaz otthonommá s amelyet szeretnem és becsülnöm tanít a történetével napról napra való foglalkozás fölvállalt kötelessége.”14 Márki meleg szavai a szülőfölddel, a munkahellyel szembeni önzetlen elkötelezettséget hirdetik. Azt a meggyőződést, hogy a múlt szeretete, kutatása, a széles tömegekkel való megismertetése igazi humánus feladat, s hogy a tudós nem mehet el szótlanul a múlt értékei mellett. A múlt értékeinek szeretete, a szülőföld, a munkahely szeretete is, mindenekelőtt pedig az emberek szeretete mély társadalmi kötelezettség. Kilencéves aradi tanárkodása alatt több mint harminc tanulmányt írt. Helyi vonatkozású közleményei közül említést érdemel a déznai várról írt cikke, amelyben minden vidéki kutatónak például szolgálható rendszerességgel mutatja be, elemzi egy várrom földrajzi és történelmi jellegzetességeit, különös tekintettel a gazdaságtörténeti adatokra.15 Később, cikkei mellett, nagyobb lélegzetű művek megírására is vállalkozott. E tekintetben négy monográfiájára kell különösebben felfigyelnünk. 1880-ban Nagyváradon teszi közzé a Bihari román írók című művét, amelyben a román közművelődés Bihar megyei személyiségeit mutatja be. E különös értékű könyv, amelyről mindmostanig kritikusaink és irodalomtörténészeink csak oly keveset beszéltek, mérföldkőnek tekinthető az erdélyi román kultúra magyar nyelvű tolmácsolásában. E kötet, amelyre egyébként még visszatérünk, Márki egyetemes szemléletének élő tanúságtétele. Másik nagyszabású munkája, amely első megfogalmazásban szintén aradi tanárkodása alatt született meg s amellyel egyszerre széles közvéleményt mozgatott meg és éles vitát váltott ki, a Dózsa Györgynek szentelt monográfia. Már korábbi kutatásai is a paraszttömegek harca iránti mély érdeklődését bizonyítják. Aradi tanárkodása idején értesül a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság történeti életrajzok 13 Uo. 1886. 81-82. 14 Uo. 83. 15 Dézna és Vidéke. Földrajzi Közlemények. Budapest, 1887/15. 329-353.
