Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
264 Kovách Géza t==» Historiográfiai írások Korántsem vállalkozhatunk azonban Márki történetírásának, haladó szemléletének, felbecsülhetetlen értékű munkásságának alapos és mindent felölelő tanulmányozására. Hagyatékának szintézisszerű felmérése és kiértékelése évekre szóló munkát igényel. Nem is ez a célunk. Kötetünkben pusztán ízelítőt kívánunk adni Márki rendkívül sokrétű munkásságának két területéről: a román-magyar kapcsolatok elmélyítését célzó írásaiból, valamint a parasztmozgalmaknak szentelt értékes dolgozataiból. 1853. március 23-án született a Békés megyei Kétegyházán, ebben a román és magyar lakosságú nagyközségben. Apja, Márki János gazdatiszt volt az Almásy grófok birtokán; anyja, Zay Julianna példás nevelést biztosított fia számára. Iskoláit 1865-ig Sarkadon végezte, s már itt kitűnt az iskola lapjában írt cikkeivel. Sarkadról a nagyváradi premontrei gimnáziumba került; ekkor már nem csak az iskolai lapba (Repkény), hanem a Nagyváradi Lapokba és a Vasárnapi Újságba is írt. E cikkek egy részéből már kitűnik a fiatal tollforgató s a jövendő történész haladó szemlélete. Többek között a Vasárnapi Újságban Martinovics Ignácról, a Nagyváradi Lapokban pedig Bihar vármegye történetéről cikkezik. Az iskola ifjúsági lapjában élesen bírálja a kiegyezéskori iskolatörvényeket; emiatt súlyos kellemetlenségei támadnak, s végül is fegyelmi úton eltávolítják az iskolából.5 1870-ben már Pozsonyban (Bratislava) folytatja tanulmányait, ahol a tizenhét éves diák a Der Deutsche Ungar, a Népnevelők Lapja s az Üstökös című lapokban cikkezik. Végül is 1871-1872-ben a budapesti piarista gimnáziumban fejezi be középiskolai tanulmányait. Ezekből az évekből származnak Márki szépirodalmi próbálkozásai, Schiller- és Goethe-fordításai.6 Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetem történelemföldrajz szakára iratkozik be, ahol olyan neves professzorok irányítják, mint Salamon Ferenc és Hunfalvy Pál. Hosszú ideig nem is tudta eldönteni, hogy a történelem vagy földrajz mellett kössön ki véglegesen. Mint egyetemi hallgató, rendkívüli műveltségével és sokoldalú érdeklődésével hívja fel magára a figyelmet. Nyelveket tanul (a többi között románul is), a Tudományos Akadémia üléseit látogatja, színházba jár, ahol kritikai észrevételeit le is jegyzi, irodalmi körökkel, például Jókaival érintkezik, közben szorgalmasan publikál az Irodalmi Értesítőben (melynek 1874-1875-ben szerkesztőségi tagja is), a Pesti Naplóban, a Földrajzi Közleményekben, a Történeti Értesítőben stb. 1876. december 17-én megszerzi tanári oklevelét, majd megírja első történelmi monográfiáját, Sarkad történetét.7 1877-ben az aradi Királyi Főgimnáziumhoz nevezik ki történelem- és földrajztanárnak s az elkövetkező évtized eredményes munkásságát Aradon végzi mint tanár s 5 Banner i. m. 10-13. 6 Magyarország és a Nagyvilág. 1871. 655., 1872. 8., 218. sz. 7 Bíró Vencel: Márki Sándor. Erdélyi Szemle. Cluj-Kolozsvár, 1927. 121-159.
