Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - A legelső monográfiák és demografikus leírások Arad megyéről
260 Kovách Géza ts=? Historiográfiai írások A megyei monográfia elkészítése 1810 után ismét napirendre kerül. Szepesházy Károly vármegyei tisztviselő körlevelet küld az összes járásbírákhoz, hogy járásaikban adatokat gyűjtsenek a vármegyei monográfia megírásához. A megyei körlevelet járási körlevelek követik a jegyzőségekhez. A rövidesen begyűlt, meglehetősen heterogén anyag rendezésével a 63 éves Czucz István táblabírót bízták meg. Czucz eleget tesz a kérésnek, de munkáját nem tudja befejezni, mert 1830. február 13-án meghal.17 Czucz kézirata a megye levéltárába került, ahonnan rövidesen a fiatal és tettre kész polihisztor, mint a megye egyik új táblabírája, Fábián Gábor veszi kézhez.18 Fábián 1835-ig folytatja kutató és rendszerező munkáját, melynek eredményeként a Czucz-féle anyagot részben átdolgozza. A Fábián-féle első kötet bevezetésében hivatkozást találunk a Czucz István-kísérletre is, melyből megtudjuk, hogy az eredeti Czucz-féle anyagon a monográfia kiadott első és kéziratban fennmaradt második kötetén Fábián Gábor túl sokat nem változtatott. De idézzük magát Fábiánt: „Ezekhez képest a munka I-ső és Ildik részében, mellyek közül amazt egészen s ezt is némileg szerkesztetve vettem által, mint egy felöl a renden igen kevés és a foglalaton is csak annyi változtatásra vettem magamnak szabadságot, hogy ott, hol egyben, vagy másban világos hibára akadtam, a hibát helyre hoztam, hol pedig szükségesnek véltem, a textust jegyzetekkel pótoltam: így más felől mindenikben a szerzőnek különben is sok reszelést kívánt stylusát, a tőlem szerzett Ill-dik részéhez alkalmaztatva, egyformaság kedvéért áltáljában újra öntöttem.”19 Az eredeti Czucz-féle kéziratról már csak bizonytalan adataink vannak. Márki nem tesz említést, hogy használta volna. A Fábián-féle kéziratokkal sem került az aradi könyvtár, illetve a levéltár birtokába, ahol a Fábián-örökséget jelenleg őrzik. Egyes, kevésbé ellenőrizhető adatok szerint a Czucz-féle kéziratok visszakerültek a levéltárba, ahol Ciuhandu használta volna.20 Ciuhandu azonban sehol sem hivatkozik Czuczra, s a megyei népességi adatainál a dicalis összeírásokat használja. Ciuhanduval egy időben azonban más kutatók is használták s így feltehető, hogy magánkezekbe került. A Fábián-féle átdolgozás alapján 1835-ben végül is megszületett az első összefoglaló monográfia Arad megyéről. A Fábián szerkesztette monográfia három kötetre oszlik. Az első kötet, mely főleg történelmi szempontból ismerteti a megyét, oklevélmellékletet is tartalmaz. Ez a kötet nyomtatásban is megjelent.21 A második kötetet már nem nyomtatták ki, kézirata az aradi városi könyvtárban a következő cím alatt szerepel: „Arad vármegye leírása históriai, geographiai és statisti- kai tekintetben. - Geographiai leírás. - Kiadta Fábián Gábor hites ügyvéd, t. n. Csanád, Csongrád és Bihar megyék táblabírája, a magyar tudós társaság tagja. - 1835.” A kézirat utólag Fábián Gábor fiához, Fábián László törvényszéki elnökhöz került, aki a megye monográfiáján dolgozó Márki Sándornak ajándékozta. 1910. március 21-én, az akkor Kolozsvárt tartózkodó Márki, az aradi Kölcsey Egyesületnek adományozta, ahonnan később a Kölcsey Egylet egyéb irataival egyetemben az aradi városi könyvtárhoz került. 17 Kihalt Tudósok és írók. Tudományos Gyűjtemény, 1830. XII. 124. 18 Fábián Gábor: Arad vármegye leírása históriai, geographiai és statistikai tekintetben. I. Históriai rész. Buda, 1835. IX. 19 Fábián i. m. 20 Ciuhandu, G.: Románii din Cimpia Aradului. Arad, 1940. 21 Fábián i. m.
