Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - A legelső monográfiák és demografikus leírások Arad megyéről
fcs=? A LEGELSŐ MONOGRÁFIÁK ÉS DEMOGRAFIKUS LEÍRÁSOK ARAD MEGYÉRŐL 261 A Fábián-féle monográfia harmadik kötete a megye statisztikai leírását tartalmazza. Márki szerint ezt Fényes Elek használta, s valószínűleg hozzá került.22 Jelenlegi sorsáról nem tudunk semmit. Ennek következtében meg kell elégednünk a rendelkezésünkre álló második kötet kéziratának ismertetésével. A kötet Arad vármegye határainak, kiterjedésének és felosztásának leírásával kezdődik. Ezután tér rá a megye járásonkénti ismertetésére. Ezek keretében egyenként leír minden várost, vásárhelyet, falut és pusztát. Adatai felismerhetően kérdőív rendszerre beküldött, hol pontosabb, hol pontatlanabb leírások összegezéséből származnak. Ennek következtében egyes községek ismertetése részletesebb, másoké hézagosabb. Egyben azonban megegyeznek: minden községnél, pusztánál közli a határ nagyságát holdakban, a jobbágyporták és zsellércsaládok számát, s végül a lakosság lélekszámát felekezeten- ként. Az ismertetés az aradi járással kezdődik, majd sorrendben veszi a világosi, zarán- di és borosjenei járásokat. Mindegyikben sorra veszi a mezővárosokat, falvakat és pusztákat. Mindenekelőtt sok érdekes gazdasági és népesedési adatot nyújt magáról Arad városáról. Ezután rátér a járás mezővárosaira: Pécska, Gyorok, Ópaulis, Radna, Tótvárad, Soborsin, Petris. Sok érdekes történeti vonatkozású adata mellett a Fábián-féle kézirat számos eredeti helyi népszokást is feljegyez. Többek között először kapjuk a híres pécskai cselédvásár leírását. Más községek vásárairól is bőven beszél. Soborsin és környékének leírásánál bőven beszél a XVIII. század végi és XIX. század eleji betyármozgalmakról. Hasonló módon összegezi Fábián az egyes községek, puszták gazdasági, népesedési és néprajzi viszonyait. Különösen hasznosak úrbéri vonatkozású adatai, melyek a gazdaságtörténet kutatóinak felbecsülhetetlen értékű adatokkal szolgálnak. Sok községnek helynévtörténeti adatait is áttanulmányozta és legtöbbször helyes következtetéseket vont le. A zarándi és világosi járások községeinek ismertetésénél sok megjegyzést tesz az akkor már javában kibontakozó majorsági gazdálkodással kapcsolatban (Világos, Pan- kota, Simánd, Gyulavarsánd). A kamarai és egyéb magánuradalmakon tért hódító bérletekre vonatkozó adatai egyedülállóak. Fábián kéziratából szerzünk tudomást a XIX. század eleji Arad környéki merinói juhtenyésztésről, a dohánykertészet térhódításáról, a selyemhernyó-tenyésztés minőségéről stb. Néprajzi vonatkozású adalékai közül említést érdemelnek az egyes községek zsel- lérségének háziiparára vonatkozó adatok (vízi- és szárazmalmok, kallómalmok, famegmunkálás, szén- és mészégetés, seprű- és kaskészítés stb.). Ugyancsak érdekesek a marosi tutajozással és sószállítással kapcsolatos rövid és tömör leírásai. Történetesen az egyes Arad környéki falvak sószállító jobbágygazdáinak privilégiális helyzetéről, megkülönböztető építkezési stílusáról, címeres házairól éppen Fábián kéziratából származnak ösz- szes eddig ismert adataink. A Fábián rendszerezte gyűjtemény sok román vonatkozású adatot is tartalmaz. Bőven közli a románlakta községek eredeti határneveit, sokszor értelmezi is azokat. Számos adatot nyújt a román egyházzal, ünnepi népszokásokkal, búcsújárással kapcso22 Márki i. m. II. 789.
