Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után, 1718-1828
fcs=? A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése (1718-1828) &==? 21 E számadatokból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a bánáti megyék parasztlakossága jócskán meghaladja a másik három kelet-magyarországi megyéét. Még kirívóbb az eltérés az úrbéri földek esetében. Vármegye Úrbéri telkek száma Belsőség (p. mérő) Szántó (hold) Kaszáló (e. vágó) Szőlő (kapa) Szatmár 2740 6/8 22 106 V8 80 796 7S 49 796 7s 6396 2/s Bihar 5053 % 40 081 % 157 436 78 93 756 78 27 221 4/s Arad 3129 78 15 207 80 417 Vs 60 454 78 14 319 Temes 12 760 % összesen 395 572,4 hold Torontál 10 065 % összesen 312 027,4 hold Krassó-Szörény 6388 3/8 összesen 198 050,4 hold Tekintve azonban, hogy a holdak megyénként nem egyformák (Szatmár, Bihar és Arad megyékben általában 1100 négyszögöl, a Bánátban viszont kataszteri hold, 1600 négyszögölével), a pontos összehasonlítás végett hektárra átszámítva megadjuk az úrbéri földek nagyságát: Úrbéri föld (hektár) Szatmár 56 579 Bihar 109 299,5 Arad 59 388 Temes 230 532 Torontál 180 695 Krassó-Szörény 114 869 Nyilvánvaló, hogy a legkiterjedtebb földművelés Temes és Torontál megyében folyt. Ehhez hozzá kell számítanunk a földművelés minőségét is, tekintve, hogy a keleti megyékben és Krassó-Szörényben inkább a kétfordulós talajművelés folyt, csak körülbelül a falvak egyharmadában (síkvidék) a háromfordulós, addig Temesben és Torontálban a fontosabb nagyközségekben már feladták a nyomáskényszert is. Lényeges kérdés a helységek nagysága is. A Bánságban sok a vásártartási joggal rendelkező mezőváros, saját belső önkormányzattal. E mezővárosok széles határral rendelkeztek, pusztákat béreltek, többnyire a kamarától, fejlett állattartást folytattak. Lakosságuk bekapcsolódott az árutermelésbe, különösen a napóleoni háborúk idején. A kibontakozó gyapjúkonjunktúra idején jelentősen megnő a birkák száma. A nagyméretű jószágtartás mellett a földművelésben is modernebb módszereket alkalmaznak (lóvontatás, társzekér, rendszeres trágyázás, többszörös vetésforgó). Fejlődik az infrastruktúra, egyre több kisiparos, kereskedő telepszik meg a nagyközségekben, egyrészt a mezőgazdaság kiszolgálására (kovácsok, kerékgyártók, kötélverők, szíjgyártók), más
